„Militia Templi – Christi pauperum Militum Ordo” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
==Történet==
1979-ben Olaszországban gróf [[Marcello Alberto Cristofani della Magione]] Clairvaux-i Szent Bernát „ De laude novae militiae ” című művének szellemiségét követve új szerzetesrendet alapított Templomos Lovagrend (Militia Templi – Christi pauperum Militum Ordo) néven, a jogutódlás követelése nélkül, de az ősi Rend reguláját alapul véve. Ez a Rend még abban az évben állami, 1988-ban pedig egyházi jóváhagyást nyert. 1989-ben II. János Pál pápa örök érvénnyel egy sor teljes búcsút engedélyezett a templomos lovagok életének különböző ünnepeire, e mellett a Vatikánban bíboros patrónust is nyert Őexcellenciája, [[Edouard Gagnon]] (+2007) személyében. A Lovagrend egyházi elismerését mutatja még, hogy a „Dizionario degli Istitut di Perfezione” (Edizione Paoline, Roma 1997) című hivatalos egyházi kiadvány a „Templomosok restaurációja” című fejezetben ezt a lovagrendet ismerteti, mint az egyetlen legitim Templomos Lovagrendet.
Az újjáalakult Templomos Lovagrend és annak magyar preceptóriája, méltó módon az ősi templomosokhoz, egyházi lovagrendként kíván itthon is működni. A működését Magyarországon 1999-ben Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia akkori elnöke engedélyezte az ország területére. E mellett területi működési engedélyekkel rendelkezik Gyulay Endre szeged-csanádi püspök atyától (1998, 1999), Dr. Dankó László (+1999) kalocsa-kecskeméti érsek atyától (1998), Dr. Várszegi Asztrik OSB főapát-püspöktől (1999) is. A Rend hazai lovagjai tetteikkel és lelkiségükkel, amely a katolikus szenthagyományban és Szentatyánk, XVI. Benedek pápa 2007-es Summorum Pontificum motu proprio-jában foglalt szabályozásának megfelelően, a liturgikus ünneplés rendkívüli formájában (forma extraordinaria) nyugszik, igazolják elkötelezettségüket, lelki és szellemi rátermettségüket, valamint teljes és feltétlen hűségét a katolikus Anyaszentegyház iránt.
| |||