„Részecskefizika” változatai közötti eltérés

== Alapfogalmak ==

=== Az anyag legkisebb összetevői ===

 

Az [[atommag]]ot alkotó proton és a neutron nem elemi részecskék, hanem még kisebb részecskékből állnak. Ezek a [[kvark]]ok. Ezen kívül elemi részecskék még a [[lepton]]ok, amelyek közé az [[elektron]] és a [[neutrínó]]k is tartoznak. Az összes anyag kvarkokból és leptonokból áll, közöttük négyféle [[kölcsönhatás]] léphet fel, melyeket szintén részecskék közvetítenek.

 

=== Az elemi részecskék családjai ===

 

A körülöttünk álló világot döntő részben az ''u'' és a ''d'' kvark, valamint az elektron (e^-) építi fel.

 

=== Kölcsönhatások ===

 

A részecskék között négyféle kölcsönhatást ismerünk. Ezek egyre csökkenő erősséggel:

 

=== Antirészecskék ===

 

Minden részecskének (az összes leptonnak, kvarknak és a kvarkokból felépülő részecskéknek) van olyan párja, amelynek az összes töltésjellegű kvantumszáma (például [[elektromos töltés]]e, barionszáma és leptonszáma) ellentétes, de a tömege azonos a részecskéével. Ezeket hívjuk [[antirészecske|antirészecskéknek]]. Az elektron anti-párja a [[pozitron]]. Vannak olyan részecskék is, amiknek a sajátmaguk antirészecskéi (például [[foton]], [[Z-bozon]], semleges [[mezon]]ok egy része), ezeket ''valódi semleges részecskéknek'' hívjuk.

 

=== A kvarkok és kötött állapotaik ===

 

A [[kvark]]okat csak kötött állapotaikban, a [[hadronok]] belsejében, közvetve figyelhetjük meg. Kétféle hadron létezik:

 

=== A bozonok és a fermionok ===

 

A részecskéket [[spin]]jük (saját [[impulzusmomentum]]uk) alapján két lényegesen különböző tulajdonságú csoportba sorolhatjuk.

 

== A részecskefizika standard modellje ==

 

Az elemi részecskék fizikájának jelenlegi legjobb leírását a részecskefizika [[standard modell]]je nyújtja. Ezek szerint az [[alapvető kölcsönhatások]]at (erős, elektromágneses és gyenge; a gravitáció nincs a modellben) [[bozonok]] közvetítik, az úgynevezett „[[mértékbozonok]]”: foton, W^-, W⁺, Z bozonok és a 8-féle gluon. Ezen kívül 12 alapvető ún. anyagi részecske (az antirészecskék és a kvarkok színeinek figyelembevétele nélkül), építi fel az anyagot. Végül az elmélet jósol egy még fel nem fedezett részecskét, a [[Higgs-bozon]]t, ami tömeget ad a modell többi részecskéjének.

 

=== Relativitáselmélet ===

 

A '''speciális relativitáselmélet''' a [[Lorentz-transzformáció]]val kapcsolatot teremtett a „hétköznapi” euklideszi hármastér és az idő között, egyben kimondva, hogy a transzformáció [[szimmetria|szimmetriája]] a természetnek. A felépített új ún. négyestér (vagy [[téridő]]) matematikai leírására a keretet a [[Minkowski-tér]] biztosítja. Az idődimenzió nem lett teljesen ekvivalens a térdimenziókkal, például az idő továbbra sem tud visszafelé folyni, és a [[kauzalitás]], a dolgok egymásutánisága sem sérülhet.

 

=== Szuperszimmetria ===

 

A szuperszimmetria elmélete a négyes téridőt [[szupertér]]ré bővíti, ami ötödik és további dimenziókként nem a négyesteret leíró valós számot, hanem [[Grassmann-szám]]okat ad hozzá a leíráshoz. A szuperszimmetria az így kiterjesztett téren lehetséges transzfromációkkal szembeni szimmetriát jelenti. Jóslata szerint minden általunk ismert részecskének létezik egy – nyilván nagy tömegű, mivel eddig még fedeztük fel őket – ún. '''szuperpartnere'''. A fermionok szuperpartnere bozon és megfordítva. A szuperszimmetrikus modellek a [[standard modell]] sok problémáját képesek megoldani, a részecskefizika egyik mai legfontosabb feladata a szuperszimmetria igazolása avagy kizárása.

* ''Hudson–Nelson: Útban a modern fizikához (LSI Oktatóközpont, Bp. 1994) részecskefizika fejezete'' ISBN 9635771975

Tömör áttekinthető összefoglalás feladatokkal

Az [[elektromágnesesség]]et leíró [[kvantumelektrodinamika|kvantumelektrodinamikát]] (QED)

vázolja a könyv középiskolás tudással is érthetően. A szerző

{{Portál|fizika|}}

 

[[Kategória:Részecskefizika|*]]

 

{{Link FA|sl}}

[[en:Particle physics]]

[[ar:فيزياء الجسيمات]]