„Carnuntum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ro:Carnuntum
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
3. sor:
'''Carnuntum''' a [[Római Birodalom]] [[Pannonia (provincia)|Pannonia]], majd Pannonia superior provinciájának fővárosa, katonai tábor és polgárváros volt az [[ókor]]ban. [[Ausztria|Ausztriában]], [[Bécs]]től keletre, [[Alsó-Ausztria]] tartományban, [[Petronell]]-Carnuntum és [[Bad Deutsch-Altenburg]] települések mellett fekszik.
 
== Története ==
[[Fájl:Carnuntum map Roman city.gif|bélyegkép|jobbra|Carnuntum vázlattérképe]]
[[Fájl:Amphitheater carnuntum.JPG|bélyegkép|jobbra|II. Amphiteatrum]]
9. sor:
A római hódítás előtt [[kelta]] település állt itt. Az írott források elsőként [[Tiberius]] [[markomannok]] elleni hadjárata (i. sz. [[6]]) idején létesített téli katonai táborként említik, melynek egykori elhelyezkedése mindmáig ismeretlen.
 
A római hódítások folyamán Carnuntum Pannonia tartomány részévé vált, területén az [[1. század]] közepén a ''XV. Apollinaris'' [[legio]] állandó katonai tábort, ún. [[castrum]]ot alapított. [[Titus Flavius Vespasianus római császár|Vespasianus]] uralkodása alatt tovább bővült kaszárnyák, kórház és a hadsereget támogató egyéb építmények (műhelyek, raktárak) sokaságával, amelyek nagy része a katonai tábort körülvevő ''canabae''-ben épült fel. Az 1. század végén a katonai tábort ismét bővítették, tőle 1,2  km-re délnyugatra egy kisebb méretű, lovassági tábort létesítettek. A katonai tábortól nyugatra felépült polgárvárost [[Hadrianus]] [[municipium]] rangra emelte ''(Municipium Aelium Carnuntum)''. [[106]]-ig Pannonia tartomány, majd annak kettéosztása után Felső-Pannonia ''(Pannonia Superior)'' fővárosaként a helytartó székhelye. [[Jupiter (mitológia)|Jupiter]]-szentélyét a város keleti peremén emelkedő [[Pfaffenberg]]-en emelték.
 
[[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] uralkodása alatt vezényelték a városba a XIV. [[legio]]t, amelynek a római uralom végéig ez lett az állomáshelye. Ezenkívül itt állomásozott a ''Classis Flavia Pannonica'' dunai flotta első hajóraja is. A [[markomann háborúk]] idején, a [[171]] és [[173]] közötti években [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] főhadiszállása volt.
 
[[Publius Helvius Pertinax római császár|Pertinax]] császár meggyilkolását követően [[193]]. [[április 9.|április 9-én]] Carnuntumban a XIV. legio császárrá kiáltotta ki a tartomány helytartóját, [[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]]t és a későbbiekben támogatta őt hatalma megszilárdításában. Septimius Severus a várost [[194]]-ben [[colonia]] rangra emelte ''(Colonia Septimia Aurelia Antoniniana Carnuntum)''. A [[Borostyánút]] menti városnak fénykorában, a Severus-dinasztia uralkodása idején kb. 50 000 lakosa volt.
 
[[260]]-ban a tartomány helytartója, [[Regalianus]] császárrá kiáltotta ki magát Carnuntumban, a trón megszerzésére tett kísérlete azonban kudarcba fulladt. A város [[308]] őszén császárkonferencia színhelye volt, amelyen az uralkodók megegyeztek a birodalom uralmának felosztásáról a négy társcsászár között.
20. sor:
 
[[Fájl:CARNUNTUM RÉGÉSZETI PARK 7144.jpg|bélyegkép|jobbra|A polgárváros létesítményei]]
[[Fájl:Légiós Amfiteátrum_7121Amfiteátrum 7121.jpg|bélyegkép|jobbra|I. Légiós amfiteátrum]]
[[Fájl:CARNUNTINUM MUSEUM 7106.jpg|bélyegkép|jobbra|Carnuntinum Múzeum]]
[[Fájl:Carnuntum Museum Carnuntinum.jpg|bélyegkép|jobbra|Carnuntinum Archeológiai Múzeum]]
 
== Carnuntum Régészeti Park ==
 
A [[19. század]] második felében elkezdődőtt régészeti ásatások eredményei a Carnuntum Archeológiai Parkban (németül Archäologischer Park Carnuntum) kerülnek bemutatásra:
 
* '''A polgárváros romjai''' (Antik Stadtviertel): Szabadtéri múzeum (Freilichtsmuseum) Petronell településnél. Jelenleg ásatási és építési terület. Az itt feltárt régészeti leletek a Carnuntinum Múzeumban láthatók. A jelenleg folyó építkezések a 2011-re elkészülő idegenforgalmi fogadóépület (ˇ"Visitor Centre") létesítését szolgálja. Maga a polgárváros még további feltáratlan területekre (külsőváros) is kiterjed, az u. n. II. amfiteátrum környezetében.
* '''Diana-templom''' (körtemplom) romjai
* '''Juppiter Opt. szentély'''
* '''Nagy fürdő''' (Grosse Therme, "Palastruine") romjai, Petronelltől északi irányban.
* '''Fórum''': Petronelltől északi irányban.
* '''II. Amfiteátrum''': (az úgynevezett polgárvárosi): A 2. századból való, az idők során többször átépítették. A polgárváros falaitól délnyugatra fekszik. A nézőtér (cavea) 3000 férőhelyes. Kialakításánál fogva mind klasszikus szinházi-, mind gladiátor-küzdőjátékok rendezésére is alkalmas volt. Az építmény déli és északi részén a kapu-építményekkel összeépített hosszú folyosókkal készült. Bejáratát erős, keményfából készült kapuk zárták. Nézőterének alépítményeit kőből falazták, az üléssorok fából készültek. (Az ásatásból kikerült földtömeget most a nézőtér alatti töltés tartalmazza.) Az erezeti falazatrendszer a déli kapu környezetében tekinthető meg. Ezen a részen egy lemélyített helyet később, a korakeresztény lakosság keresztelőmedenceként használta (lásd: merítéses keresztelés). A létesítmény arénáját fesztivál-rendezvények során antik darabok szinháztereként hasznosítják.
* '''Pogány-kapu''':[[II. Constantius]] a 4. század közepe tájáról származó diadalíve. (Németül: Heidentor) A polgárvárostól mintegy 2 kilométernyi távolságban).
* '''Légiós tábor''':
42. sor:
* '''Korakeresztény templom''' maradványai:
* '''[[Carnuntinum Archeológiai Múzeum]]''' (németül Archäologisches Museum Carnuntinum). A múzeumot 1904-ben alapították Bad Deutsch-Altenburgban. Leletanyaga a 19. század második felében megkezdődött ásatásokból származik.
* '''Pfaffenberg''': Juppiter Optimus Szentély
 
== Lásd még ==
* [[ Ad Flexum]]
* [[ Arrabona]]
* [[Brigetio]]
* [[Emona]]
53. sor:
== Képgaléria ==
 
[[Fájl:Petronell X 7048.jpg|bélyegkép|balra|200px|Carnuntum: Helyszínrajz]]
== Források és irodalom ==
* ''Szerk.: Franz Humer:'' Legionsadler und Druidenstab I-II. (Sonderausstellung aus Anlass des Jubileums "2000 Jahre Carnuntum" - Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. - ISBN 3 85460 229 4
 
{{pecz}}
62. sor:
* ''Karl Kaus:'' Die Bernstein-Strasse in Österreich Szerk.: (Gömöri János: A Borostyánkő út - Scarbantia Társaság, Sopron, 1999.) - ISBN 963 03 7907 4
 
== Külső hivatkozás ==
{{Commons}}
* [http://www.carnuntum.co.at/ Archäologischer Park Carnuntum (németül, angolul)]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Carnuntum