„Differenciálegyenlet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: ro:Ecuație diferențială |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
{{
A '''differenciálegyenletek''' olyan [[egyenlet]]ek a [[matematika|matematikában]] (közelebbről a [[matematikai analízis]]ben), melyekben az ismeretlen kifejezés egy [[differenciálhatóság|differenciálható]] [[függvény (matematika)|függvény]], és az egyenlet a függvény és ennek deriváltja között teremt kapcsolatot. A problémák differenciálegyenletben való megfogalmazása a [[fizika|fizikában]], mérnöki tudományokban, a [[közgazdaságtan]]ban és még számos tudományban alapvető szerepet tölt be.
[[Fájl:Harmonic oscillator.svg|jobbra|200px|bélyegkép|Egy rugóval rögzített test elmozdulását az időben (ha az energiaveszteségtől eltekintünk) egy
Hogy mennyire fontosak az alkalmazásaikban a differenciálegyenletek, jól példázza [[Newton törvényei#Newton második törvénye – a dinamika alaptörvénye|Newton második törvénye]]. Ez nem mond ki mást, mint, hogy az elmozdulás idő szerinti második deriváltja egyenesen arányos az erővel. Ha az erő minden pillanatban csak a test helyzetétől függ, akkor ez a differenciálegyenlet így írható:
:<math>\ddot{x}(t)=mx(t)</math>
ahol az ismeretlen függvény az ''x''(''t''), ennek ''t'' szerinti második deriváltja az <math>\mbox{ }_{\ddot{x}(t)}</math>.
A differenciálegyenletek általában is akkor jutnak szerephez, amikor egy folyamat nem diszkrét lépésekben zajlik le (mint mondjuk egy sakkjátszma), hanem az időben folyamatosan változnak az állapotjelzők értékei. Ilyen esetekben vagy megfigyelések utalnak egy mennyiség és megváltozásának kapcsolatára, vagy feltételeznek egy elméleti relációt a jellemzők között. Például a természetben populációk növekedésének üteme általában függ magától a populáció nagyságától – ez egy közvetlenül a tapasztalatból származó modell. A bolygómozgás differenciálegyenletei viszont a newtoni mechanikából eredeztethetők.
Általában egy (közönséges) differenciálegyenlet megoldását az ''y''=''y''(''x'') alakban írjuk fel (szóban: ''y'' az ''x'' függvénye). Az egyenletben az ''y''(''x'') jelölés helyett inkább csak az y-t használjuk. Feltesszük azonban, hogy ''y'' egy valós intervallumon értelmezett, legalább annyiszor differenciálható függvény, ahanyadik deriváltja szerepel az egyenletben. Például az
: <math>y'=\frac{1}{2y}\,</math>
egy megoldása a (0,+∞)-en értelmezett (és ott differenciálható) <math>\mbox{ }_{y(x)=\sqrt{x}\,}</math> függvény, egy másik a (2,+∞)-n értelmezett <math>\mbox{ }_{y(x)=\sqrt{x-2}\,}</math> függvény.
42. sor:
=== Bernoulli-féle differenciálegyenlet ===
{{
=== Riccati-féle differenciálegyenlet ===
{{
=== Euler-féle lineáris másodrendű differenciálegyenlet ===
{{
== Közönséges, lineáris differenciálegyenletek típusai ==
90. sor:
{{Portál|matematika}}
{{DEFAULTSORT:Differencialegyenlet}}
[[Kategória:Analízis]]
|