„Uszkár” változatai közötti eltérés

| szekció =2. Uszkárok

Számos [[kinológus]] próbálta az uszkár eredetét kibogozni, több-kevesebb sikerrel. A kutatásokból az szűrhető le, hogy valószínűleg különböző vadászkutyák (spanyol, portugál, francia, német, magyar és orosz) és bozontos szőrű juhászkutyák keverékéből alakult ki. Származási országára vonatkozóan több feltevés is van, a feljegyzések alapján úgy tűnik, [[Németország]], [[Franciaország]] vagy [[Oroszország]] lehet a fajta őshazája. Az eredetileg nagy termetű uszkárt vízből való [[apportírozás|apportírozásra]]ra és [[vadászat]]ra tenyésztették ki, de voltak apróbb változatai is, ezek az európai nemesi családok kedvelt háziállataik lettek.

Az első olyan festmények és feljegyzések, amelyek a mai uszkárhoz nagyon hasonló kutyafajtát örökítenek meg, a 16. század elejéről származnak. Jellegzetes, oroszlánosra nyírt bundája az úszást tette könnyebbé, a meghagyott pomponok az érzékeny ízületeket védték a hidegtől. A fajta a 18. században már nem csupán vadászkutyaként, hanem ölebként is igen elterjedt volt. Szinte minden európai és amerikai cirkuszban felléptek vele, különféle mutatványokra volt képes. A mai uszkár a 19. század elejére már teljesen kialakult és ekkor támadt fel az emberek érdeklődése a fajtatiszta kutyák iránt is. Megszervezték az első kutyakiállításokat, létrejöttek az első klubegyesülések. Angliában önálló fajtaként 1876-ban ismerték el. A 20. század elején divatba jött a zsinóros szőrváltozat, amely gyakran a földig ért. Ezt a bundát nem volt könnyű karban tartani és amikor megjelentek az első nyírógépek, népszerűsége csökkenni kezdett.

Az uszkár méretét tekintve lehet: '''ÓRIÁS''' (45-62 45–62 cm), '''KÖZÉP''' (35-45 35–45 cm), '''TÖRPE''' (28-35 28–35 cm) és '''TOY''' (28  cm alatt, 25  cm az ideális). Az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában csak három méretet különítenek el: STANDARD, MINIATURE és TOY. Az uszkár méretétől függetlenül élénk, kíváncsi, rendkívül tanulékony, egy igazi tehetség.