„Szegedi Szabadtéri Játékok” változatai közötti eltérés

A [[20. század]] elsőelején felébena szabadtéri [[európa]]i rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkalltasarkallták. Magyarországon az elsők között indították útjára a nyári színházat, a Szegedi Szabadtéri JátékokatJátékok néven.

A Játékok ötletét először [[1926]]-ban [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]], a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta (Kertész K. Róbert, Hevesi Sándor, Fülei-Szántho Endre, Vojnovics Géza). A főpróbára a lehetőséget a szegedi [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi Templom]] felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta [[1930]] őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra - a ''Magyar Passióra'', [[Hevesi Sándor]] rendezésében - 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások - töretlen sikerrel - minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették.

1932-ben, nagyobb szabadtéri nézőtér - ülőhelyek hiányában, a Szép Heléna című darabot a Tisza-parti Stefánia sétányon mutatták be,. deAzután 1933 júliusában a helyi katonaság felállított a Dóm téren felállított egy 2500 ülő- és 2000 állóhelyet magában foglaló nézőteret. Innen számítható a Szegedi Szabadtéri Játékok tényleges megszületése. 1933. augusztus 26-án a [[Hont Ferenc]] rendezésében bemutatott [[Az ember tragédiája|Az ember tragédiájánaktragédiája]] sikeréhez már hozzájárult egy 300 fős statisztéria, tánckar, honvédzenekar, és kórus, a templomi orgona és már vetített színpadképek is.

A játékok megszervezése az első években magánkézben volt a helyi sajtónál; azvolt magánkézben. Az 1935-ös előadásokonszezonban (Parasztbecsület, Cremonai hegedűs, Glaucos, és ismét Az ember tragédiája ismét) úgy adódottalakult, hogy a bevételek nem tudták fedeznifedezték a kiadásokat, ezért a szervezést 1936-tól Szeged városa vette át.

IsmételtMegismételt sikeres előadások mellett a Szabadtéri Játékok történetében ezután olyan darabok kerültek bemutatásra, mint Herczeg Ferenc ''Bizánc'' című darabja, Kacsoh Pongrác ''János vitéz'' című daljátéka (1936), Berczeli A. Károly ''Fekete Mária'' című játéka (1937), [[Verdi]]től a ''Requiem'', Puccini ''Turandot''ja (1938), vagy Verdi ''Aidája'' (1939). Hangversenyeken Kodály, Bizet, Erkel, Kacsoh, Liszt, Kodály és Csajkovszkij művek csendültek fel.

Az újrakezdés, 20 év kihagyás után, [[1959]]. [[július 25.|július 25-én]] következett el. Ezen az estén a ''Hunyadi László'' dallamaival megkezdődöttkezdődött meg a Szegedi Szabadtéri Játékok második fejezete. Az „újkori” játékok több, mint 40 éve alatt - 142 darab 657 előadásáraelőadásán - többmár mint3 3millió nézőnél millióantöbben voltak kíváncsiak.

1984-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta ''az ország legnagyobb szabadtéri színháza'' címet.