„Hornyánszky Gyula (klasszika-filológus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a [[Image:..]], [[File:..]] magyarítása |
a Dátumkékítés |
||
10. sor:
Saját korának embereihez, a hallgatóihoz ezáltal próbálta közelebb hozni az antikvitást.<ref>Szádeczky Kardos Samu: Ókortudomány c. írásában (i.m. 205. p.) jellemző példaként említi Hornyánszky 1902-es cikkét, melynek címe: ''A szocializmus költészete a görög ókorban.''</ref> Ebben nyilván nagy szerepet játszott az, hogy 1893–1894-ben állami ösztöndíjakkal kijutott [[Párizs]]ba, [[London]]ba tanulmányutakra, s nem sokkal később, 1901–1902-ben [[Görögország]]ba is.
1894–1896 közt [[Nagyszeben]]ben kapott gimnáziumi tanári állást, 1902-től [[Kaposvár]]ott, majd [[Budapest]]en tanított gimnáziumban. 1902-ben magántanárrá habilitálták a budapesti egyetemen. 1909-ben beválasztották az [[MTA]] levelező tagjai sorába. 1913-tól a [[kolozsvár]]i [[Babeş-Bolyai Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetemen]] kapott katedrát, s [[1913]]. [[augusztus 4
A vesztes [[első világháború]] miatt Kolozsvárról menekülnie kellett, s 1921-ben a [[Szeged]]re költözött [[SZTE|Ferenc József Tudományegyetetem]] Klasszika-filológiai Intézetében folytatta oktatói és kutatói munkáját, 1923-ig vezette a Klasszika-filológiai Intézetet, 1923-tól az Ókori Történeti Intézet vezetését vette át. Az 1925/26-os tanév első szemeszterében még a Bölcsészettudományi Kar dékáni teendőt is ő látta el, végül [[1925]]. [[december 18
== Művei (válogatás) ==
| |||