„Johann Lukas von Hildebrandt” változatai közötti eltérés

[[Fájl:wien schloss belvedere panorama.jpg|thumb|420px|Bécs, Oberes Belvedere]]

'''Johann Lukas von Hildebrandt''' (néha ''Johann Lucas von Hildebrandt'' vagy egyszerűen ''Lukas von Hildebrandt''), ([[Genova]], [[1668]]. [[november 14.]] – [[Bécs]], [[1745]]. [[november 16.]] osztrák építész, az osztrák barokk legnagyobb mestere [[J. B. Fischer von Erlach]] mellett. Itáliai manierista előképek alapján épített épületei közt főleg barokk (copf, vagy klasszicizáló későbarokk) stílusú paloták és kastélyok a kiemelkedő jelentőségűek. Hildebrandt stílusa feltűnően eltért elődje császári barokkjától. Észak-Itália tartósan mély benyomást gyakorolt rá, az itáliai manierista építészettől örökölte a gazdagon díszített felületek szeretetét, ugyanakkor az épületek szerkezete kevésbé érdekelte.

 

== Jelentősége ==

J. L. Hildebrandt építőművészeti tevékenységének társadalmi-gazdasági alapjait a török háborúk befejeztét követő új közép-európai (Habsburg) változások képezték. Építész-tevékenységében meghatározó részarányt képeznek a kastély/palota-épületek, melyek funkcionális- és stílusbeli változást igényelnek. A korábbi - védelemre berendezkedő - funkció helyett az új társadalmi elit életvitelében felerősödő pompa- és reprezentáció kiszolgálása válik fő célkitűzésül. Ez óhatatlanul funkcionális és stílusváltoztatást igényelt, melyhez a - neveltetéséből is adódó - mediterrán (olasz) építészeti- és formaképzési hagyományt a könnyed, játékos francia eszközrendszerrel elegyíti, s ezt mindjobban előtérbe juttatja. Ezzel a korábban meghonosodott - alapvetően mediterrán - művészeti hagyományok mellett nyitást biztosít a francia (nyugat-európai, abszoutizmus felé haladó) kulturális áramlatok kibontakozásához.

== Életpályája ==

Apja a genovai német sereg egyik kapitánya volt. A fiú Genovában született, kb. 1690-ig itt is tanult, majd Rómába ment, ahol [[Carlo Fontana]] tanítványa volt. Eredetileg vártervezést tanult és hadmérnök (Festungsingenieur) volt. 1695 - 1696-ban a milánói és nápolyi csapatoknál szolgált, [[Savoyai Jenő]] herceg parancsnoksága alatt. Savoyai lett a fő támogatója. Részt vett a piemonti hadjáratban (1695-96). 1696 után végleg Bécsben telepedett le. Bécsben császári tanácsos, majd 1700-ban udvari mérnök (Hofingenieur), 1711-ben az udvari építészeti hivatal vezetője (Leiter des Hofbauamts) lett. 1723-ban, [[Fischer von Erlach]] halála után, császári építési főfelügyelőként utóda lett. A császár nem igen támogatta, Fischer von Erlachhal ellentétben. Hildebrandt számos olyan építészeti projektben vett részt,amelyeket utána mások folytattak ([[Würzburgi érseki palota|Würzburg]], [[Göttweig]], [[Pommersfelden]], Palais Schwarzenberg stb.).

 

=== Főbb alkotásai ===

|[[Fájl:HALBTURN 7149 KT.jpg|thumb|200px|thumb|Halbturn: Kastélyhomlokzat a parkból]]

|}

 

== Források és irodalom ==