„Bárd (heraldika)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szabadkőműves –> Szabadkőművesség |
a kisebb formai javítások |
||
10. sor:
<big>Névváltozatok: szekerce, csatabárd (Gudenus I. 288.), hadibárd (Forgon 561.), vívóbárd (Gudenus I. 287.), tagló (TESz. III. 821.), balta (TESz. I. 233.), milling (hóhérbárd) (TESz. II. 922.)<br>
tagló 1848/1951: hosszúnyelű csatabárd, dárdaheggyel, horoggal a foka hegyén [Petőfi:ÖM 3:307: NSz.] (TESz. III. 821.);<br>
balta 1612 'bárd, Beil; csatabárd, Streitaxt': "A fejedelem Báthori Gábor Nagy Andrást önmaga baltájával lova hátáról
leverte." [MFl. 167.] (TESz. I. 223.)<br>
[[német nyelv|németül]]: Beil, Streitbeil, Hellebarde, Axt, Streitaxt, Parte
<br>
</big>
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
A '''bárd''' szekerceszerű, gyalogos vágó-döfő rúdfegyver. A közelharcban használták. A címertanban a [[címerkép]]ek közé
tartozó [[heraldika]]i jelkép. Bárd Szent László király [[attribútum]]a, ezzel fakaszt vizet a sziklából. A [[Szabadkőművesség|szabadkőműves]]
jelképrendszerben a balta a tudat megnyilvánulásának, a legfelsőbb beavatásnak a jelképe.
== Bárd ==
A ''bárd'' az egyik oldalon fejszeszerű, a másikon részben hegyes, részben kampószerű nyúlvánnyal van ellátva. A [[címer]]eken különféle változatai láthatók. A 14. század második felétől használtak ún. ''kalapácsbárdokat''. Ezek csúcsos végű zárópengével voltak ellátva, mely hatásosnak bizonyult a lemezpáncél áttörésénél. A hosszabb nyelűek a bárdok a rövidebb nyelűek a szekercék. A 14. század végén a bárdokból, baltákból fejlődött ki a ''csákányfokos'', mely a lemezpáncél és a nehéz [[sisak (heraldika)|sisakok]] áttörésére szolgált. A ''balták'' foka egyre inkább megnyúlt, az éllap helyén a tüske vált hangsúlyossá. A 14. században jellegzetes formája a madárcsőrre emlékeztető kissé ívelt, tüskés csákány. A foknak nem volt külön harci szerepe, súlyával az ütés erejét növelte. Elsősorban a lovasság használta.
== Csatabárd ==
A heraldikában általában a ''csatabárd'' (de: Streitbeil) fordul elő. A középkori magyar csatabárd jól megfigyelhető a Képes krónikában. Éllapja félhold alakú, köpűje igen hosszú, inkább [[alabárd]]ra hasonlít. Csatabárd volt a jelvénye az 1148-ban Aragóniában alapított ''A Bárd Hölgyei'' nevű rendnek. Norvégia címerében a bárdot tartó oroszlán [[Szent Olaf]] attribútuma.
Az 1395-ben előforduló magyar ''óbárdus'' kifejezés egyfajta pénz volt, melynek ó- előtagja arra utal, hogy ez a pénznem már a 14. század végén, a 15. század elején is réginek számított, míg utótagjában egyes vélemények szerint a bárd rejlik és arra utal, hogy a pénz előlapjára a bárdot tartó Szent László képét verték, más vélemény szerint viszont a 14. század végén a pénzverés jogát bérlő Onufrius Bardus de Peliske, királyi kincstartó-helyettes nevéből származik.
== Bárdtípusok ==
=== balta ===
rövid nyelű hasítószerszám, amelyet szükség esetén fegyverként is használtak.
=== baltapuska ===
lőfegyverrel egybeépített balta, ismertebb
nevén topor. A ''lőberendezéses fokos'' Magyarországon a 17. századtól
39. sor:
kombinációja.
=== csákánybalta ===
a lemezvértek átütésére kifejlesztett régi magyar fegyver. A vágásra szolgáló éles baltafejhez tartozó szokásos négyszögletes, gyakran rövid nyakon ülő fokrészt megnyúlt, aláhajló, madárcsőrre emlékeztető tüske váltja fel.
=== csákányfokos ===
lemezvértek áttörésére kifejlesztett régi magyar fegyver.
=== fokos ===
Magyarországon nagyon elterjedt, támadásra és
védekezésre is alkalmassá tett fegyver. Alaptípusát a
52. sor:
csákánynak, csákánybaltának, csákányfokosnak, fokosbaltának.
=== fokosbalta ===
a baltához hasonló, de annál könnyebb és
kecsesebb ütőfegyver, amely középhosszú nyélre van szerelve.
58. sor:
kissé holdsarló alakú lezárást kap.
=== franciska ===
hajítóbárdhoz hasonló rövid nyelű balta.
=== gléfe ===
az alabárd egyik fajtája.
=== partizán ===
az [[alabárd]]félék egyik fajtája.
=== runka ===
hosszú nyárson félhold alakú oldalpengével szerelt
alabárdféle.
=== spétum ===
friauli nyársnak és korsekének is nevezett alabárdféle.
=== sponton ===
elsősorban rangjelző alabárdféle.
=== testőrbárd ===
uralkodók, fejedelmek közvetlen védelmére,
udvari szolgálatra kirendelt válogatott személyek jelvénye.
=== hajítóbalta ===
rövid nyelű, vasból kovácsolt baltaféleség. A foka helyén, valamint a nyél felső folytatásában hegyes tüskét alakítottak ki.
=== hajítóbárd ===
rövid nyelű, egy darab vasból kovácsolt tüskés bárdlap.
=== hajítótüske ===
a hajítóbárdok közé tartozó támadófegyver. Rövid vasnyele három hegyes vastüskében zárult.
=== korseke ===
döfőfegyver. A 15. század elején még spétumnak vagy friauli nyársnak nevezett alabárdféle 16. századi elnevezése.
== Jegyzetek ==
[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Rövidítések Rövidítések:]
{{források}}
<gallery perrow="5">
Kép:Axe-bárd.png|Bárd (en: axe)
Kép:Battle-axe,csatabárd.png|Csatabárd (en: battle-axe, de: Streitaxt)
104. sor:
Kép:Danish-axe.png|(dán)Bárd (en: Danish-axe), látható a dán királyi címerben, a fején bevágás látható
Kép:Lochabar-axe.png|Csáklyás bárd (en: lochabar-axe), a nyele görbe, a pengéje nagyon széles
Kép:Slaughter-axe.png|Mészáros-bárd (en: slaughter-axe)
Kép:Halbert_or_Pole-axe.png|Alabárd (en: halbert or pole-axe)
Kép:Danish_hatchet.png|(dán)Alabárd (en: Danish hatchet)
Kép:Knyvett.png|Fejsze (en: knyvett)
</gallery>
== Lásd még ==
[[alabárd]], [[csákány]], [[lándzsa]], [[buzogány]]
{{DEFAULTSORT:Bard (heraldika)}}
[[Kategória:Fegyverek a heraldikában]]
| |||