„Baldassare Galuppi” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: nn:Baldassare Galuppi
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{nincs forrástataroz}}
{{korr}}
[[Fájl:Baldassare Galuppi Memorial.jpeg|bélyegkép|200px|jobbra|Baldassare Galuppi]]
'''Baldassare Galuppi''' ([[Burano]], [[1706]]. [[október 18.]] – [[Velence (Olaszország)|Velence]], [[1785]]. [[január 3.]]) itáliai [[karmester]], [[zeneszerző]].
{{lektor|2007 augusztusából}}
'''Baldassare Galuppi''' itáliai karmester, zeneszerző.
 
==Életpályája==
 
'''Baldassare Galuppi''' [[1706]]. október 18-ánban született [[Burano|Buranóban]]ban, a [[Velence (Olaszország)|velencei]] lagúna torkolat egyik szigetén. GaluppiSzülőhelyére gyermekutal beceneve is: „Il Buranello”. Apja borbély volt, de jól hegedült, és színházi zenekarokban is közreműködött. A zenébe ő vezette be a fiát. Gyermek- és ifijúkorábanifjúkorában Velencében a színházak [[Antonio Lotti]], [[Francesco Gasparini]], [[Antonio Caldara]], [[Giovanni Bononcini]] darabjait játszották. Gyakran látogatta ezeket a szinházakatszínházakat, így pótolta azokat a hiányosságokat, melyeket apjától zenei téren nem kaphatott meg,. végül a zeneszerzésben Lotti lett a mestere.A szinházbanszínházban mindent kipróbálhatkipróbálhatott: a [[csembaló]]játékot, a zeneszerzést és a vezénylést is. 1722-ben komponálta ''La fede nell incostanza ossia Gli amici rivali'' című operáját, amit még abban az évben bemutattak [[Chioggia|Chioggiában]], de a darab megbukott. Zeneszerzést tanult [[Antonio Lotti]]nál, és három év múlva írt két áriát az ''Il triomfo della virtu'' egyarántoperához.
 
[[1726]]-tól [[BuranelloFirenze|Firenzében]]ban kéta évigTeatro csembalistakéntdella dolgozottPergola acsembalistája színházbanvolt. [[1728]]1727-banben debütáltvisszatért Velencébe, elsőahol operájával:megírta ''Gli odiodii delusi dal sangue'', amelynekcímű operáját a másodikTeatro felvonásátSan Angelo számára, amelynek az igazgatója [[Antonio Vivaldi]] volt. 1729-ben, korábbi iskolatársával, Giovanni Battista Pescetti]]Pescettivel írtaegyütt megírta a ''Dorindát'' a Theatro San Samuele számára. ElsőA sikereitbemutató Velencébenkomoly sikerrel arattajárt, és kb.ez 10indította operájánakel isigazán ittGaluppi színházi karrierjét, és mintegy tíz operájának Velencében volt az ősbemutatója. Később más városok színházaitól is kapott megrendeléstmegbízást, így Torinonak[[Torino]] számára írta az ''Issipile'' és az ''Adriano in Siria'' című darabjait.
 
Galuppi a leghíresebb zeneszerzők sorába lépett, és [[1740]]-ben kinevezték az Ospedale dei Mendicanti élére zenemesternek. Ebben az időszakban született néhány oratóriuma. [[Jean-Jacques Rousseau]] minden alkalommal ellátogatott Gallupi tanítványainak hangversenyére, és a komponista csodálójának számított. 1741-ben meghívták [[London]]ba, hogy a Haymarketen lévő King's Theatre számára komponáljon operát. Két évig volt [[Anglia|Angliában]], és ''Scipion in Cartagena'' és ''Sirbace'' című darabjai sikert arattak. 1748-ban Bécsben aratott diadalt ''Demetrio'' és ''Artaserse'' című operáit, melyek Metastasio librettójára készültek. Ugyanebben az évben lett a a velencei [[Szent Márk-székesegyház|San Marco]] zenekarának másodkarmestere. Miután megismerkedett [[Carlo Goldoni]]val, kezdetét vette a két művész két évtizeden át tartó együttműködése. Első közös operájuk a ''Gustavo primo re di Svezia'' volt, első vígoperájuk pedig az ''Arcadia in Brenta'' volt, amit [[Parma|Parmában]] [[Giacomo Casanova|Casanova]] is élvezettel hallgatott.
[[1740]]-ben kinevezték Buranelloban a legfontosabb zenei központ élére, így alkalma van megismerkedni Carlo Goldonival is, akitől a Gustavo primo re di Svezia című darabból írt operát. Ezzel kezdetét vette a két művész két évtizeden át tartó együttműködése. Galuppi [[1741]]-ben [[London]]ba utazot, hogy ott a Haymarketen írjon operákat. [[1748]]-ban a San Marco zenekarának másodkarmestere lett.
 
[[1762]]-ben elődje Giuseppe Saratelli halála után vezető karmesterré léptették elő. Még ebben az évben néhány elfogadta az Incurabili (Gyógyíthatatlanok) együttesének karnagyi kinevezését is, miután még 1751-ben lemondott a Menddicanti (Kéregetők) zenei irányításáról.
 
Az 1750-60-as években Galuppi és Goldini együtt működése tovább folytatódott: egymás után írták az opera buffákat. Ebben az időben teljesedik ki Galuppi életműve, széles skálán dolgozott a hangszeres zenétől az egyházi zenén, az opera buffán, a pásztor-meséken keresztül az [[oratórium]]okig. Goldonin kívül Metestasio szövegkönyveit is feldolgozta.
 
Sikerei csúcsán volt már, amikor [[II. Katalin orosz cárnő]] fogadta szolgálatába 1765 és 1768 között. Ekkor a zeneszerzőnek már több helyen volt karnagyi kinevezése, ezért operaszerzői tevékenysége visszaszorult.
A Velenci Köztársaság egy-egy vendégét úgy tisztelte meg, hogy Galuppitól rendelt darabot, így az osztrák császár és 1782-ben [[VI. Pius pápa]] látogatásakor is írt oratóriumot és egy Credot. A Credo nagy sikerre tett szert, hogy később a pápa Credójaként emlegették. Galuppi ünnepelt szerzőként halt meg 1785. január 3-án a San Vidal negyedben lévő otthonában.
 
 
<!--
 
 
legfontosabb zenei központ élére, így alkalma volt megismerkedni Galuppi [[1741]]-ben [[London]]ba utazott, hogy ott a Haymarketen írjon operákat.
 
[[1762]]-ben elődje, Giuseppe Saratelli halála után vezető karmesterré léptették elő. Még ebben az évben néhány elfogadta az Incurabili (Gyógyíthatatlanok) együttesének karnagyi kinevezését is, miután még 1751-ben lemondott a Menddicanti (Kéregetők) zenei irányításáról.
 
Az 1750-601750–60-as években Galuppi és Goldini együtt működéseegyüttműködése tovább folytatódott: egymás után írták az opera buffákat. Ebben az időben teljesedikteljesedett ki Galuppi életműve, széles skálán dolgozott, a hangszeres zenétől az egyházi zenén, az opera buffán, a pásztor-meséken keresztül az [[oratórium]]okig. Goldonin kívül [[Metestasio]] szövegkönyveit is feldolgozta.
 
Sikerei csúcsán volt már, amikor 1765 és 1768 között [[II. Katalin orosz cárnő]] fogadta szolgálatába 1765 és 1768 között. Ekkor a zeneszerzőnek már több helyen volt karnagyi kinevezése, ezért operaszerzői tevékenysége visszaszorult.
A VelenciVelencei Köztársaság egy-egy vendégét úgy tisztelte meg, hogy Galuppitól rendelt darabot, így az osztrák császár és 1782-ben [[VI. Pius pápa]] látogatásakor is írt oratóriumot és egy Credot. A CredoCredónak nagy sikerresikere tett szertvolt, hogy később a pápa Credójaként emlegették. Galuppi ünnepelt szerzőként halt meg 1785. január 3-án a San Vidal negyedben lévő otthonában.
-->
 
== Művei ==
41 ⟶ 48 sor:
 
===Oratóriumai===
 
*Il ritorno di Tobia (Tóbiás visszatérése)
 
*Misék
 
==Források==
* [http://membres.multimania.fr/galuppi/eng/galuppi_eng.html#casanova Marc Zuili: Biography of Baldassare Galuppi]
 
 
{{portál|zene||opera}}