„Ljudevit Gaj” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
'''Ljudevit Gaj''' ([[Krapina]], [[1809]]. [[július 8]]. – [[Zágráb]], [[1872]]. [[április 20]].) [[Horvátország|horvát]] nyelvész, politikus, újságíró, író. A horvát megújhodási mozgalom, az [[illirizmus]] vezető személyisége. Francia családból származott. Magyar, osztrák és német egyetemeken tanult, majd [[Lipcse|Lipcsében]] szerzett jogi doktorátust.
[[1830]]-ban Budán adta ki horvát és német nyelven írt művét a horvát-szláv [[helyesírás]]ról ''(Kratka osnova horvatsko-slavenskog pravopisanja),'' amely [[Ignjat Đurđević]] és [[Pavao Ritter Vitezović]] után az első horvát ortográfiai mű volt. A sajátos horvát nyelvi hangok írására Vitezovićot és a cseh helyesírást követte. A horvát mellett ezt a művet tartják a latin nyelvű bosnyák és szerb írásmódok alapjának is. Szoros barátság fűzte [[Vuk Stefanović Karadžić|Vuk Karadzsicshoz]], a szerb [[cirill ábécé|cirillbetűs ábécé]] egységesítőjéhez, melynek betűi megegyeztek Gaj ábécéjével.
[[Fájl:Ljudevit Gaj Zagreb.jpg|bélyegkép|balra|120px|Gaj szobra [[Zágráb]]ban]]
A mű hatására egész Horvátországban népszerű lett és hamarosan a fiatal horvát értelmiségiek vezetőjévé vált, akik hozzá hasonlóan gondolkodtak a [[horvát nyelv]]et illetően. [[1834]]-ben engedélyt kapott egy horvát nyelvű napilap kiadására, ami 15 évvel korábban [[Đuro Matija Šporer]]nek még nem sikerült. A ''Novine Horvatske'' című lap 1835-ben kezdett megjelenni, melyet ugyanezen évben követett a ''Danica Horvatska, Slavonska i Dalmatinska'' című irodalmi lap is. Ezt követően a horvátok őt tartották szellemi vezetőjüknek. 1836 elején a napilap neve ''Ilirske narodne novine'', az irodalmi lapé ''Danica ilirska'' lett.
| |||