„Stark Lipót” változatai közötti eltérés

 

==Életrajza==

 

Hazatérése után a [[főváros]] alkalmazta a közüzemi [[áramszolgáltatás]] megszervezésére. A 20. század kezdetén ugyanis [[Európa]] szerte célkitűzés lett a közcélú szolgáltatások városi tulajdonú közüzemi működtetése. Az [[1906]]-ban megválasztott [[Bárczy István]] polgármester programjában is ez szerepelt.Először a [[gázgyár]]ak kerültek fővárosi tulajdonba. Az [[1893]] évi, 45 évre kötött [[koncessziós szerződés]] kikötése szerint [[1910]]. december 15. után a magántársaságok összes berendezése a főváros részéről külön-külön megvásárolható. A tárgyalások kezdeti sikertelensége miatt az 1911. június 28.-i határozat szerint döntöttek a [[Kelenföld]]ön létrehozandó új [[erőmű]]ről. Stark megbízást kapott az új erőmű beruházásának vezetésére. A villamos berendezéseket a [[Ganz Villamossági Rt]], a kazánokat a [[Nicholson Rt]]. készítette. A [[Bláthy Ottó Titusz]] által tervezett két, 7500 kVA [[névleges teljesítményű]] [[turbógenerátor]] 10 kV feszültségű [[háromfázísú]] áramot termelt, amelyet kábeleken keresztül a városban elhelyezett [[transzformátor]]okhoz vezettek. A maga idejében rendkívűl korszerű erőmű teljesítőképessége sem volt sokáig elegendő, 1917-ben már bővítést igényelt. Ekkor mind a kazánüzem, mind az áramtermelés teljesítményét jelentősen növelték. A két új turbógenerátor egyenként 15 MVA teljesítményű volt, de ez sem volt sokáig elegendő.

Stark ezután már csak magánmérnöki tevékenységet folytatott.