„Légirégészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TaxoBot (vitalap | szerkesztései)
a Image: és Kép: cseréje Fájl:-ra; kisebb formai javítások AWB
1. sor:
A '''légirégészet''' a [[régészet]]i kutatások egy fajtája, ahol a régészeti lelőhelyeket a levegőből fényképezik. Kezdeti célja az volt, hogy a lelőhelyek összefüggéseit tárja fel és mutassa be a régészeknek: segítségével a teljes lelőhely megfigyelhető, illetve új lelőhelyeket lehet a levegőből felfedezni.
 
[[KépFájl:Kemendollár-Kemeni vár.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A Kémédi vár nyomai. A vár első okleveles említése 1357-ből való.]]
 
Általános elgondolás, hogy a régészet ásatással függ össze: ez az utolsó lehetőség, hogy megvédjük kulturális örökségünket tudományos „rombolással”, mielőtt a buldózerek tennék azt tönkre. Ásatások kifejezetten tudományos célból manapság nagyon ritkák: a régészek sokkal inkább azon munkálkodnak, hogy teljes értékben hagyják a helyszínt – ami tulajdonképp olcsóbb is.
11. sor:
==Hogy mutatkoznak a régészeti lelőhelyek==
 
[[KépFájl:Galgahévíz - Szentandráspart.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A Hévizi kolostor maradványai, az első ásatást B.Nyári Jenő 1879-ben végezte. (Galgahévíz)]]
 
Légi régészeti nyelven 2 típusú táj van:
45. sor:
Több szisztematikus kép készült az [[I. világháború|első világháborúban]], amikor a német repülő hadosztály – Theodor Wiegard által irányított – lerombolt városokat fényképezték [[Sinai]]ban. Ezek voltak az első évek, amikor repülőgépeket használtak a légi régészetben.
 
[[KépFájl:Neszmély-Castle.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|'''Neszmély''': a Várhegyen középkori eredetű, négyszögletes torony maradványa található, amely talán a [[Zsigmond király]] korából maradt öregtorony. Okleveleinkben nem szerepel, keletkezésének és pusztulásának körülményeit nem ismerjük.
[[Albert király]] [[1439]]-ben [[Bécs]] felé utaztában itt halt meg, ezért a német források Langsdorfnak nevezik.]]
 
63. sor:
 
====A 20. század második fele====
A korábban már jól bevált, régi módszereket, például a légifelvételezést az [[1950-es évek]]ben nem, csak az [[1960-as évek]] konszolidációja után lehetett ismét alkalmazni. A római korban az [[Alföld]]ön épített hosszanti földsáncok ([[Csörsz árka|Csörsz-árok]], másként szarmata sánc) és a Tisza-II. vízlépcső kutatásánál ''[[Patay Pál]]'' (1914–) és ''[[Soproni Sándor]]'' (1926–1995) régészek irányították a repüléseket (1968, 1971). A következő évtizedek legjelentősebb kezdeményezése Vas megyében ''[[Bándi Gábor]]'' (1949–1988) {V-356.} <!-- mi az a v356? – g --> nevéhez kapcsolható; nem régészeti célú felvételek segítségével először sikerült 130 &nbsp;km<sup>2</sup>-nyi területet feldolgozni. [[1977]]-ben készült az első fekete-fehér, [[1983]]-ban az első színes, régészeti célú infrafelvétel hazai lelőhelyről.
 
A rendszerváltás utáni évektől ''[[Visy Zsolt]]'' szervez légifotó alap- és továbbképzéseket külföldi repülős szakemberek részvételével.
70. sor:
==Képgaléria==
<gallery>
ImageFájl:Benevár.jpg|[[Benevár]] légirégészeti fényképe - Mátrafüred határában
ImageFájl:Gyöngyössolymosóvár.jpg|Az Óvár légirégészeti fényképe [[Gyöngyössolymos]]nál - valószínűleg a XIV századból
ImageFájl:Oroszlánkő.jpg|Oroszlánvár légirégészeti felvétele - [[Domoszló]] mellett található, a tatárjárás előtt épülhetett
ImageFájl:Felsőtárkány.jpg | A Tárkányi vár légirégészeti fotója - [[Felsőtárkány]]
ImageFájl:Verpelét.jpg | A [[Verpelét]]i földvár légirégészeti fotója
ImageFájl:Lovasbereny.jpg|Lovasberény
ImageFájl:Rimoc-foldvar.jpg|Szécsény, [[földvár]]
ImageFájl:Sarbogard-bolondvar.jpg|[[Sárbogárd]], Bolondvár
ImageFájl:Sarosvara.jpg|Sárosvára
ImageFájl:Visegradásatás.jpg|Visegrád, ásatás
</gallery>