„Tároló formátum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
Az egyik legkorábbi [[keresztplatformos]] tároló formátumok a [[Distinguished Encoding Rules]] (DER) és az 1985-ös [[Interchange File Format]] (IFF) voltak.
== Multimédiás tároló formátumok ==
A multimédiás konténerfájl feladata a különböző adattípusok azonosítása és [[összefésülés]]e ''(interleave)''. Néhány egyszerűbb konténerformátum több [[audiokodek]]et támogat, míg a fejlettebb konténerformátumok több audio- és video-[[adatfolyam]]ot, feliratokat (különböző nyelveken), fejezetinformációkat, metaadatokat (címkéket) képesek tárolni – a különböző adatfolyamok egyszerre történő lejátszásához szükséges szinkronizációs adatok mellett. A legtöbb esetben a fájl fejlécét, a metaadatok nagy részét és a szinkronizációs adatcsomagokat a konténer formátuma meghatározza. Léteznek például konténerformátumok az optimalizált, alacsony minőségű, internetes videoközvetítésre, amik eltérnek a jó minőségű DVD-lejátszás követelményeitől.
A tároló formátumok részeinek különböző neveket adtak: „chunk” („jókora adag”) a [[RIFF]] és [[PNG]] formátumoknál, „packet” („csomag”) az MPEG-TS-ben (a kommunikációs szóhasználatból átvéve), és „segment” („szegmensek”) a [[JPEG]] esetében. Az egyes csomagok lényegi tartalmát adatnak vagy hasznos tehernek (payload) nevezik. A legtöbb konténerformátumban az egymás után következő csomagok fejléccel kezdődnek, míg pl. a TIFF az offseteket (az eltolódás nagyságát) tárolja. A modulárisabb csomagokkal könnyebb helyreállítani elveszett csomagok, [[bitcsúszás]] vagy a fájl sérülése esetén, míg az offseteknél a bitcsúszás [[kerethiba|kerethibát]] okoz.
<!--
| |||