„Víziváros (Esztergom)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Fekvése: I. István hivatkozások kékítése, |
a →Története: Image: és Kép: cseréje Fájl:-ra AWB |
||
21. sor:
|Fájl:Esztergom-vizivarosi.pt.JPG|
|Fájl:Esztergom.palace garden walls.JPG|
|
}}
[[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] [[1239]]-ben engedélyezte, hogy a Várhegy alatti területen, a [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|Veprech-torony]] mellett [[Róbert érsek]] várost alapítson az érsekség szolgálatában állók számára. Így jött létre a [[belváros (Esztergom)|Királyi város]] mellett a Víziváros, melyet már feltehetően a [[13. század]]ban védművekkel vettek körül, amik a várhegy lábához kapcsolódtak. A várfalat [[Telegdi Csanád]] érsek építtette a [[14. század]]ban. Miután a törökök elfoglalták Vízivárost, a [[belváros (Esztergom)|királyi város]] falainak és épületeinek anyagából építették újjá. A várfalban a Szulejmánnak 1543-as győzelmének állított emléktábla ma is látható a [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|Veprech-torony]] Duna felőli oldalán. A legjobban támadható délkeleti városfalakat több alkalommal is erősítették: 1543-ban a délkeletre nyíló Budai kapu védelmére még Szulejmán szultán építtette a Várhegy oldalába a Budaikapu rondellát (Budun kapukuleszi). A kaputól a Kis-Dunáig húzódó fal nyugati, vízpart melletti végére pedig 1560 táján egy félköríves rondellát (Ilidzsa kuleszi = Hévíz-fürdő tornya) építettek. A törökök másfél évszázados ittlétük alatt egy imahelyet, azaz [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|dzsámit]] is létrehoztak, a kötelező imatoronnyal, a minarettel együtt. Ez ma az egykori Török Birodalom észak-nyugati irányban legtávolabbi helyreállított építménye.
|