A DDT–t már a [[második világháború]]ban használták rovarirtó szerként hazánkban. Az [[1950]]-es évek előtti állapotokról azonban csak szórványszórványos adataink vannak. Az 1950-es évek elején a DDT-t porozó és permetezőszerként, főként 5-10%-os töménységben alkalmazták. Az 5%-os DDT porozó felhasználás [[1953]]-ban a legmagasabb (5640 t/év) és népszerűségét egészen [[1961]]-ig megőrizte. A 10%-os DDT porozóból [[1951]] és [[1967]] között fogyott a legtöbb, maximuma [[1960]] és [[1965]] közé esik (átlag 3700 t/év). A 10%-os DDT permetező szerből a [[1952]]-ben 436,9 t és [[1961]]-ben 541,8 t fogyott. Igen népszerű volt [[1961]]-[[1962]] táján a DDT olajos emulzió (999,5 és 677 t). [[1954]]-től a töményebb DDT szerek (20-70%) és a DDT tiszta hatóanyag használata is általánossá válikvált. UtóbbiAz utóbbi alkalmazása egészen 1965-ig töretlenül emelkedikemelkedett (1850 t/év), majd a kivonás előszeleként mérséklődött. A DDT leggyakoribb formált termékei Matador, Nikerol, Holló, Pernit néven kerülnek forgalomba. A készítmények többségét [[1966]]-ban visszavonták, de néhány termél nagyüzemi használatát engedélyezték [[1967]] végéig. A 10%-os Matador maradék készleteit raktár-fertőtlenítésreraktárfertőtlenítésre is használták. UtoljáraLegkésőbben a Holló 10E-t tiltották be [[1970]]-ben, de a készletek kifogyásáig ennek is engedélyezték nagyüzemi felhasználását a készleteknagyüzemi kifogyásáigfelhasználását. A DDT kivonása ösztönzően hatott a DDT-Lindán kombinált készítmények alkalmazására, deám 1970-re ezeket is kivonták.
