„Habsburg-törvény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Jogi viták a törvény körül: I. Ferenc József magyar király linkjav. |
→Az első Osztrák Köztársaság: A közzététel eddigi április 19-i dátumát április 10-re javítottam, mivel a képként közölt forrásban is ott látható. |
||
8. sor:
Feleségének, [[Zita Bourbon–pármai hercegnő|Zita császárnénak]] nyomására, aki az uralkodói hatalmat isten kegyelméből valónak ''(Gottesgnadentum)'', az arról való lemondást lehetetlennek tartotta, Károly megtagadta a hivatalos lemondást császári címéről. (Ugyanígy járt el a magyar királyi címével kapcsolatban is). [[1919]]. [[március 23.|március 23-án]] az egykori cs. és kir. udvari vonaton [[Svájc]]ba távozott. Mielőtt elhagyta volna Ausztria területét, [[március 24.|március 24-én]] a [[vorarlberg]]i [[Feldkirch]]ben kiadta a ''„feldkirchi manifesztumot”,'' amelyben visszavonta a [[november 11.|november 11-én]] tett nyilatkozatát, és tiltakozott uralkodói hatalmának korlátozása ellen.
Ennek nyomán, az első Osztrák Köztársaság (Német-Ausztria) parlamentje [[Karl Renner|Dr. Karl Renner]] államkancellár kezdeményezésére [[1919]]. [[április 3.|április 3-án]] meghozta ''„A Habsburg–Lotaringiai-ház tagjainak kiutasításáról és a ház vagyonának elkobzásáról”'' szóló törvényt,<ref>„Gesetz betreffend die Landesverweisung und die Übernahme des Vermögens des Hauses Habsburg-Lothringen”.</ref> amelyet 1919. [[április
A törvény a külföldön tartózkodó „egykori koronás főt” meghatározatlan időre („örök időkre”) kiutasította Ausztria államterületéről. Ez a Habsburg–Lotaringiai-ház többi tagjaira is vonatkozott, ha nem tagadták meg a Habsburg uralkodócsaládhoz való tartozásukat, nem mondtak le trónigényükről, és nem tekintették magukat az Osztrák Köztársaság polgárainak. A törvény az állami vagyon, valamint a császári udvar kezelésében álló udvari vagyon feletti rendelkezést az államigazgatás kezébe adta. A Habsburg-ház úgynevezett magán- és családi pénzalapjait, amelynek legnagyobb része a Habsburg-ház mindenkori feje által kezelt közös családi vagyon volt, a törvény kisajátította és állami tulajdonná nyilvánította. A magánszemélyek megtarthatták saját különvagyonukat.
| |||