„Schwetzi csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor:
|veszteségek2= 1000 halott<br>50 fogoly
}}
{{Tizenhárom éves háború}}▼
A '''Schwetzi csata''' [[Német Lovagrend]] és [[Lengyelország]] seregei közt lezajlott ütközett, a [[Tizenhárom éves háború]] keretében, [[1462]]. [[szeptember 17.|szeptember 17-én]], a [[pomeránia]]i Schwetz mellett, [[Puck]]nál, (ma ''[[Świecin]]'', Lengyelország), közvetlenül a [[Żarnowiec-tó|Zarnowitz (Żarnowiec)-tó]] mellett, [[Żarnowiec|Zarnowitznál (Żarnowiec)]], ezért a lengyelek ''Żarnowieci (Zanrowitzi) csatá''nak is hívják. Az ütközetben a jóval kisebb lengyel sereg nagy győzelmet aratott a lovagrendiek zsoldosai felett.
==Előzmények==
[[1454]]-ben kitört a hosszú háború a német lovagokkal. A háború elején ugyan a rend győzött a [[konitzi csata|konitzi ütközetben]] de nem aratott maradéktalan sikert, mert ahhoz, hogy tényegesen is nyerjen, fenn kellett volna tartania tekintélyes zsoldos seregét, de erre pénz nem volt. A [[poroszok|porosz]] nemesség, a városok, sőt még a parasztok átálltak [[IV. Kázmér lengyel király|IV. Kázmér]] mellé, akit anyagilag is támogattak. A király seregét így zsoldosokkal (egyrészt lengyelekkel, egyrészt külországiakkal) tudta megerősíteni.
Minthogy pénz nem volt, s a [[knechtek]] (azaz a német zsoldosok) nem voltak hajlandóak fizetség nélkül harcolni, ezért kölcsönökkel, s zálogokkal (városok, várak, várkastélyok, uradalmak, ingó, ingatlan vagyonok elzálogosításával) próbálták a pénzhiányt pótolni és segítséget kértek más országoktól, de ez utóbbit nem kapták meg, leszámítva a [[dánok]]at és [[németalföld]]ieket, akiket azonban hamar megvert a [[Gdańsk|danzigi]] flotta.
A harc váltakozva folyt, de az 50-es évek végére [[Poroszország (történeti)|Poroszország]] nagy része már zálogban volt, s a lovagrend seregvezérei (akik szintén zsoldosok voltak) is hatalmas honorbirtokokat kaptak. [[1457]]-ben még [[A Német Lovagrend kastélya Malborkban|Marienburg]]ot is át kellett adni, amit nem sokkal ezután a lengyelek bevettek, s a lovagok [[1458]]-ban [[Kalinyingrád|Königsberg]]be költöztek át. A zálogból visszamaradt földeket és várakat a zsoldosvezérek titokban eladták a lengyel királynak, s sokszor harc nélkül cseréltek gazdát az egyes területek.
28 ⟶ 30 sor:
==A lovagrendi erők==
A rendi sereg felett (csaknem 5000 fő) az osztrák [[Fritz Raweneck]] és [[Kaspar Nostyc]] vezérek parancsnokoltak, utóbbi egyik parancsnoka volt a konitzi ütközetben a rendi erőknek.
Raweneck több pontból vonta össze csapatait, [[Gniew|Mewe (Gniew)]], [[Starogard Gdański|Stargard (Starogard)]], [[Nawe|Neuenburg (Nawe)]] és [[Skarszewy|Schöneck (Skarszewy)]] területéről. A sereg háromezer német zsoldosból (2000 gyalogos, 1000 lovas), vagy négyszáz, a környékbeli várak katonaságából állt, továbbá erősítették a sereget [[II. Erik pomerán herceg|II. Erik]] vezetésével pomerán segédhadak is (1300 fő) és ágyúkkal is rendelkeztek.
34 ⟶ 37 sor:
==A csata==
[[szeptember 17.|Szeptember 17-én]] reggel indult meg a csata. A lengyel haderő a [[huszita harcmodor]] remek taktikáját alkalmazva szekereiből [[szekérvár]]at alakított ki, s vizesárokkal vette körül, amit a közeli tó vizéből töltöttek fel. A lovagrendi sereg szintén a táborban védekezett.
Dunin a gyalogság nélkül a lovassággal indult rohamra a németek ellen a [[Rogoźnica-tó|Rosen-tó]] felől. Ettől távolabbra Raweneck elől a lovassággal, hátul a gyalogosokkal állt harcra készen a táborból.
[[Paweł Jasienski]] vezetése alatt a nehézlovasság indult támadásra az első sorokban. 3 óráig tartó ádáz ütközetben győzelemet aratott, s egy déli szünetet követően, miután a katonák megebédeltek, folytatódott a harc. A németek hátulról támadást intéztek a lengyelek ellen, de a lengyel [[számszeríj]]asok nyílzáporának hatására nagy veszteségeket szenvedtek, s visszavonulásra kényszerültek.<br>▼
Raweneck sebesülten leállította egy kis időre a katonáit, azután újabb támadást vezényelt, ami vereséggel végződött: ő maga elesett, a lovasságból pedig vagy fogságba kerültek, vagy megfutamodtak.<br>▼
▲[[Paweł Jasienski]] vezetése alatt a nehézlovasság indult támadásra az első sorokban. 3 óráig tartó ádáz ütközetben győzelemet aratott, s egy déli szünetet követően, miután a katonák megebédeltek, folytatódott a harc. A németek hátulról támadást intéztek a lengyelek ellen, de a lengyel [[számszeríj]]asok nyílzáporának hatására nagy veszteségeket szenvedtek, s visszavonulásra kényszerültek.
▲Raweneck sebesülten leállította egy kis időre a katonáit, azután újabb támadást vezényelt, ami vereséggel végződött: ő maga elesett, a lovasságból pedig vagy fogságba kerültek, vagy megfutamodtak.
==Veszteségek==
A német lovagok zsoldosai vezérükön kívül, vagy 1000 embert vesztettek, ötvenen megadták magukat. Raweneck, vezértársa a zarnowitzi templomba menekült.
==Következmények==
49 ⟶ 53 sor:
==Források==
* {{fordítás|en|Battle of Świecino|n=a|4=angol}}
▲{{Tizenhárom éves háború}}
{{portál|középkor}}
| |||