„Optikai lencse” változatai közötti eltérés

'''Optikai lencsének''' nevezünk minden áttetsző anyagból (általában [[üveg]], vagy [[műanyag]]) készülő, két [[gömb]]-, vagy egy gömb- és egy [[sík]][[felület]]tel határolt, a fénysugarakat irányítottan befolyásoló lemezt. A lencsék alapvetően lehetnek domború, illetve homorúak. A domború lencsék azok, amelyek középen vastagabbak, mint a szélüknél; ezeket, amennyiben a lencse anyaga optikailag sűrűbb, mint a környezeté, gyűjtőlencsének is nevezzük. A homorú lencsék (szórólencsék) ezzel ellentétben a szélükön vastagabbak.<br /><br /><br /><br /><br /><br /><br />

== Nevezetes sugármenetek ==

Mind '''gyűjtő''' mind '''szórólencsék''' képet alkotnak a tárgyakról.<br />

Ezek a képek lehetnek valódiak, vagy látszólagosak.<br />

Egy tárgy tengelymenti vándorlása közben, közelebb vagy távolabb kerül a lencséhez.<br />

Ha a tárgy közeledik a lencséhez a kép azonos irányba mozdul el, vagyis a leképezett kép a lencsétől távolodik.<br />

Gyűjtőlencse esetében az optikában hat jellegzetes sugármenet különböztethető meg.<br />

A lencse gyújtótávolságát, anyagának törésmutatója ('''n'''), középvastagsága ('''d'''), valamint az ''(R₁; R₂)'' görbületi sugarak értékei határozzák meg.<br />

Szórólencse esetén az optikai tengellyel párhuzamos sugarak széttartóvá válnak, mintha a lencse előtt, az optikai tengelyen lévő pontból indultak volna ki.<br /> Ezt a pontot (a szórólencse fókuszpontját) úgy kapjuk meg, hogy a széttartó fénysugarakat a tárgy felőli oldal irányában meghosszabbítjuk.<br /> A fénysugár megfordíthatósága miatt igaz, hogy azok a fénysugarak, amelyek a lencse fókuszpontján át esnek a lencsére, az azon való áthaladás után az optikai tengellyel párhuzamosan haladnak tovább.<br /> Azok a fénysugarak, amelyek a lencse középpontján haladnak át, irányváltoztatás nélkül folytatják az útjukat.<br />

<math>D = \frac{1}{f} = (n-1) \left[ \frac{1}{R_1} + \frac{1}{R_2} - \frac{(n-1)d}{n R_1 R_2} \right]</math> összefüggésből, ahonnan ''' n''' a lencse anyagának [[törésmutató]]ja, a ''' d''' a lencse középvastagsága, és az '''(R₁ - R₂)''' az egyes felületek görbületi sugara.<br />

<math>f = \frac{1}{D}</math><br />

== Lencsék képalkotása ==

== Források ==

* Dr. [[Bárány Nándor]] - Optikai műszerek (Műszaki könyvkiadó Bp - 1954)

* Heinz Pforte - Optikai műszerek (Műszaki könyvkiadó Bp - 1954)

* S. Landsberg - Optika (Technikai könyvkiadó Bukarest - 1958)

* Szőcs Tamás - Amatőr optikai műszerek tervezése (Kézirat - 1982)

* Prof. Bíró Gábor - Optikai műszerek (Egyetemi tankönyv - 1970)

== Lásd még ==

* [[Fotográfia]]

* [[Nagyító]] (lupe)

* [[Szemüveg]]

* [[Távcső]]

* [[Vetítő]]

* [[Optikai lencsék leképzési hibái]]