„Karbonsavak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő eltávolítása: la:Acidum carboxylicum
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: el:Καρβοξυλικά οξέα; kozmetikai változtatások
1. sor:
[[KépFájl:Acetic-acid-3D-balls.png|bélyegkép|jobbra|Az ecetsav, egy telített monokarbonsav szerkezete]]
A '''karbonsavak''' az [[oxigén]]tartalmú [[szerves vegyület]]ek egyik csoportját alkotják. Molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak. A karboxilcsoport összetett funkciós csoport, egy [[karbonilcsoport]]ból és egy [[hidroxilcsoport]]ból épül fel. A karbonsavak [[sav]]jellegű vegyületek, proton leadására képesek. A nyílt láncú, telített monokarbonsavak (egy karboxilcsoportot tartalmazó karbonsavak) homológ sort alkotnak. A legegyszerűbb képviselőjük a [[hangyasav]], továbbiak az [[ecetsav]], a [[propionsav]], és a [[vajsav]]. A telített monokarbonsavak homológ sorának tagjait [[zsírsav]]aknak is szokás nevezni.
 
6. sor:
 
== Fizikai tulajdonságaik ==
[[KépFájl:Carboxylic acid dimers.png|bélyegkép|jobbra|200px|A karbonsavakból hidrogénkötések segítségével dimerek jönnek létre]]
A karbonsavak [[forráspont]]ja magas, sokkal magasabb, mint a hozzájuk hasonló molekulatömegű [[alkánok]]é. Ez a karbonsavak molekuláinak [[asszociáció]]jával magyarázható. A karbonsavak karboxilcsopotja hidroxilcsoportot is tartalmaz, ezért [[hidrogénkötés]]eket tudnak kialakítani. A karbonsavak dimereket alkotnak, két karbonsavmolekula hidrogénkötésekkel összekapcsolódik egy nyolctagú gyűrűt alkotva. Az ecetsavmolekulák asszociációja olyan erős, hogy az ecetsav gőzeiben is dimerek találhatók.
 
A karbonsavak [[olvadáspont]]jai periodikusan változnak, a páros szénatomszámú zsírsavak olvadáspontja magasabb a páratlan számú szénatomot tartalmazókénál. Ez azzal magyarázható, hogy a páros szénatomszámúak más szerkezetű kristályrácsban kristályosodnak, mint a páratlanok.
 
A négy legkisebb szénatomszámú karbonsav (hangyasav, ecetsav, propionsav, vajsav) [[víz]]zel korlátlanul elegyednek, bennük a karboxilcsoport hidrofil, poláris jellege érvényesül inkább, mint a szénhidrogénlánc hidrofób, apoláris jellege. A szénatomszám növekedésével a szénhidrogénlánc vagy gyűrű apoláros jellege egyre erősebb lesz, a karbonsav vízoldhatósága csökken. Ha a molekulában nincs más poláris jellegű csoport, a nyolc-kilenc szénatomos karbonsavak vízben alig, szerves [[oldószer]]ekben ([[alkohol]]ban, [[éter (kémia)|éteréterben]]ben) jól oldónak.
 
== Kémiai tulajdonságaik, karbonsavszármazékok ==
48. sor:
 
=== Karbonsavanhidridek ===
A [[karbonsavanhidrid]]ek a karbonsavakból keletkeznek vízelvonással. A vízelvonás vízelvonószerek (például ecetsavanhidrid) vagy 400  °C-on [[katalizátor]]ok hatására játszódik le.
 
:<math>\mathrm{2 \ R{-}COOH \rightarrow R{-}CO{-}O{-}CO{-}R + H_2O}</math>
75. sor:
 
== Előfordulásuk, jelentőségük ==
Karbonsavak a [[Növények|növény]]- és állatvilágban is előfordulnak. A hosszabb szénláncú alifás karbonsavak (például [[palmitinsav]], [[sztearinsav]], [[olajsav]]) a [[zsír]]okban és az [[olaj]]okban fordulnak elő kötötten, észter alakjában. A kisebb szénatomszámúak szabadon vagy sók alakjában találhatók meg. Nagy biológiai jelentősége van a karbonsavak aminoszármazékainak, az [[aminosav]]aknak. Az aminosavak a [[fehérje|fehérjék]] építőkövei. Más karbonsavak (például [[citromsav]], [[tejsav]]) az [[anyagcsere]]-folyamatokban játszanak szerepet.
 
== Előállításuk ==
92. sor:
 
== Források ==
* Bot György: A szerves kémia alapjai
* Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
* Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet.
 
== Lásd még ==
111. sor:
[[da:Carboxylsyre]]
[[de:Carbonsäuren]]
[[el:ΚαρβονικάΚαρβοξυλικά οξέα]]
[[es:Ácido carboxílico]]
[[et:Karboksüülhapped]]