„Giulietta Masina” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
stíl, forma, helyesírás, defsort (még folytatom) |
||
1. sor:
{{Színész infobox
| név = Giulietta Masina
| kép = Kép_029.jpg
| képaláírás = Giulietta Masina
| születési név = Giulia Anna Masina
21. sor:
| más díjak =
|}}
'''Giulietta Masina''' ([[1921]]. [[február 22.]] – [[1994]]. [[március 23.]]) elismert [[Olaszország|olasz]] filmszínésznő, a híres rendező, [[Federico Fellini]] felesége volt.
== Élete ==
Giulietta Masina
Giulietta Masina tizenévesen gyakran szerepel
▲Giulietta Masina ''San Giorgio di Piano''-ban (Bologna közelében) született. Édesapja Gaetano Masina, tehetséges hegedűművész – házassága után feladja művészeti karrierjét, a biztosabb megélhetés reményében hivatalnoki állást vállal. Masina édesanyja Angela Flavia Pasqualin, egy művelt, kifinomult családból származó tanítónő. Négy gyermekük közül Giulietta a legidősebb, a nehéz anyagi körülmények miatt öt éves korában odaadják anyai nagynénjének, a nemesi származású ''Giulia Sardi''-nak, aki korán felfedezi a kislányban a művészi tehetséget. Giulietta gyerekként szinte minden művészi ágban kipróbálja magát: énekel, balettozik, zongorázik, és hegedül. Tíz éves koráig nem járt iskolába, nyaranta pótolja be a tananyagot tanítónő édesanyjával, így egy évet sem veszít. Az Orsolyiták kollégiumába íratják be, ahol a legmodernebb pedagógiai eszközöket alkalmazzák: szó sincs a Júlia és a szellemek (Fellini 1965) klerikális, szigorú, elnyomó vallásosságáról.
▲Giulietta Masina tizenévesen gyakran szerepel rádió műsorokban, színházban is kap kisebb szerepeket.
Tizennyolc éves korában jelentkezik a Drámai Művészetek Akadémiájára, ahol a bizottságot elkápráztatja Masina őstehetsége, azt feltételezik, színész szülők gyereke. Sajnos hiába nyert felvételt Giulietta: édesapja ragaszkodik hozzá, hogy egy civil diplomát szerezzen – így kissé szomorúan, hogy nem élhet a felkínált lehetőséggel - a Római Bölcsészkarra iratkozik be, itt irodalmat, régészetet, filozófiát tanul. Természetesen az egyetemi évek alatt sem hanyagolja a színjátszást, az Egyetemi Színpadon (Theatro dell’ Universita, később Teatro Atheano) sorra játssza a főszerepeket, óriási sikert arat Goldoni, Moliere, és egyéb, különböző műfajú darabokban, mint amatőr színésznő. Ezzel egy időben az EIAR zenei, és komédiatársulat tagja, táncol, énekel, drámákban, vígjátékokban szerepel. Továbbá játszik a Theatro delle Arti-ban, az Argentina-ban, a Quirino színpadán is.
41 ⟶ 35 sor:
Fellini életművében jelentős mérföldkő a Varieté Fényei: itt próbálkozott először rendezéssel Lattuadával társulva. Masina egy elbűvölő, tűzrőlpattant ripacsnőt alakít egy jelentősebb mellékszerep erejéig. 1952-ben Fellini első önálló rendezésében, a Fehér Sejkben mindössze öt percet szerepel, szintén egy clown stílusú, meghökkentő utcalányt játszik: a jelenet érdekessége, hogy ez a szerep az előfutára a Cabiria éjszakáinak - itt is Cabiriának hívják.
Az igazi áttörésre 1953-ban
1957-ban
Ezután számos filmszerepet
▲1957-ban játssza el a férje rendezte '''Cabiria éjszakái''' címszerepét: a temperamentumos, tragikomikus utcalány volt a művésznő legkedvesebb szerepe, elmondása szerint vele tudott legjobban azonosulni. A film átütő sikert arat, Giulietta megkapja a Cannes-i fesztivál nagydíját, mint legjobb színésznő, BAFTA díjra jelölik - a film pedig Oscar díjat kap.
▲ [[Fájl:Cabiria_éjszakái_(filmkocka).jpg]]
▲Ezután számos filmszerepet elvállal, többek között Fortunella szerepét: egy Gelsomina szerű karaktert játszik. Fellini írta a forgatókönyvet, a film kiváló, ám nem ért el nagy közönségsikert. A Pokol városában c. (Castellani) börtönfilmben egy ártatlanul elítélt, butuska, és befolyásolható cselédlányt alakít, akit megtör a félelmetes börtönmorál: prostituált lesz belőle. Ebben az időszakban gyakran utazik külföldre: a Jons és Erdme c. NSZK filmben egy kikapós háziasszonyt, Julien Duviever (francia újhullámos rendező) Műselyemlány (1960) c. filmjében egy Marilyn Monroe szerű csábító szőkeséget alakít. A sors furcsa fintora, hogy ezek a filmek nem arattak átütő sikert, noha Masina játéka hibátlan. Brecht Koldusoperájában németül játssza Polly szerepét – színházban.
Az ezt követő öt évben Masina némileg visszavonul, háttérmunkákat lát el Fellini filmjeiben, időnként TV-ben vállal fellépéseket, protokolláris szerepeket tölt be.
[[Fájl:Aguuliett.jpg]]
1965-ben újra közös produkciót hoz létre Fellinivel: a '''Júlia és a szellemek''' címszerepét játssza, szokatlan szerepkörben: a mindeddig kirobbanó temperamentumú, érzelmes, erős mimikájú Giulietta éles váltással játssza el a lelki problémákkal küzdő, csendes, visszafogott polgárasszony szerepét. Eltűnnek bohócos gesztusai, jellegzetes fintorai, ez a szerep teljesen elüt a tőle megszokott karakterektől. A film nagy része kitaláció, bár vannak benne olyan szituációk, ami a magánéletből lett átvéve – persze szándékosan elferdítve. Ennek ellenére Giulietta nem magát játssza: a csendes, kissé unalmas, otthonülős hölgy pont az igazi Giulietta ellentéte, hiszen a színésznő kifejezetten életvidám, izgalmas, szikrázóan intelligens személyiség volt: saját bevallása szerint egyáltalán nem tud azonosulni Giulietta Boldrini személyiségével, akit ellenszenvesnek, és szánalmasnak talált.
▲[[Fájl:Aguuliett.jpg]]
A film egy tipikus mediterrán neveltetésű háziasszonyt mutat be, miként dolgozza fel férje hűtlenségét. A Júlia és a szellemek egy afféle női 8 és fél, lélektani, szürreális, barokkos stílusú szatíra, jellegzetes, formabontó képi világgal. Ugyan nem ért el akkora sikereket, mint elődei, Fellini utólag belátta, hogy művének számos hiányossága van, ám Amerikában viszont osztatlan sikert arat – mondanivalója ma talán aktuálisabb, mint a bemutató idején, népszerűsége töretlen.
99 ⟶ 83 sor:
* [http://giuliettamasina.gportal.hu/ Magyar nyelvű emlékoldal Giulietta Masina-ról]
[[Kategória:Olasz színészek]]
[[en:Giulietta Masina]]
| |||