„Giulietta Masina” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (bélyegesítés)
Az ezt követő öt évben Masina némileg visszavonul, háttérmunkákat lát el Fellini filmjeiben, időnként TV-ben vállal fellépéseket, protokolláris szerepeket tölt be.
 
1965-ben újra közös produkciót hozhozott létre Fellinivel: a '''Júlia és a szellemek''' címszerepét játssza,játszotta szokatlan szerepkörbenel: a mindeddig kirobbanó temperamentumú, érzelmes, erős mimikájú Giulietta éles váltással játssza elalakította a lelki problémákkal küzdő, csendes, visszafogott polgárasszony szerepét. Eltűnnek bohócos gesztusai, jellegzetes fintorai, ez a szerep teljesen elüt a tőle megszokott karakterektől. A film nagy része kitaláció, bár vannak benne olyan szituációk, ami a magánéletből lett átvéve – persze szándékosan elferdítve. Ennek ellenére Giulietta nem magát játssza: a csendes, kissé unalmas, otthonülős hölgy pont az igazi Giulietta ellentéte, hiszen a színésznő kifejezetten életvidám, izgalmas, szikrázóan intelligens személyiség volt: saját bevallása szerint egyáltalán nem tud azonosulni Giulietta Boldrini személyiségével, akit ellenszenvesnek, és szánalmasnak talált.
[[Fájl:Aguuliett.jpg|bélyegkép‎]]
1965-ben újra közös produkciót hoz létre Fellinivel: a '''Júlia és a szellemek''' címszerepét játssza, szokatlan szerepkörben: a mindeddig kirobbanó temperamentumú, érzelmes, erős mimikájú Giulietta éles váltással játssza el a lelki problémákkal küzdő, csendes, visszafogott polgárasszony szerepét. Eltűnnek bohócos gesztusai, jellegzetes fintorai, ez a szerep teljesen elüt a tőle megszokott karakterektől. A film nagy része kitaláció, bár vannak benne olyan szituációk, ami a magánéletből lett átvéve – persze szándékosan elferdítve. Ennek ellenére Giulietta nem magát játssza: a csendes, kissé unalmas, otthonülős hölgy pont az igazi Giulietta ellentéte, hiszen a színésznő kifejezetten életvidám, izgalmas, szikrázóan intelligens személyiség volt: saját bevallása szerint egyáltalán nem tud azonosulni Giulietta Boldrini személyiségével, akit ellenszenvesnek, és szánalmasnak talált.
 
A film egy tipikus mediterrán neveltetésű háziasszonyt mutat be, miként dolgozza fel férje hűtlenségét. A Júlia és a szellemek egy afféle női 8 és fél, lélektani, szürreális, barokkos stílusú szatíra, jellegzetes, formabontó képi világgal. Ugyan nem ért el akkora sikereket, mint elődei, Fellini utólag belátta, hogy művének számos hiányossága van, ám Amerikában viszont osztatlan sikert arat – mondanivalója ma talán aktuálisabb, mint a bemutató idején, népszerűsége töretlen.
 
Masina megint aktívan részt vesz a filmezésben, sorra játszik kisebb- nagyobb szerepeket, amik nem túl ismertek hazánkban. A hetvenes években megint pihenőre kényszerül: elmondása szerint az olasz filmipar válságban volt, s bár elhalmozták szerepajánlatokkal, úgy érezte, nem kínáltak neki tetsző karaktereket. Akciófilmekhez, silány tömeg-vígjátékokhoz nem akarta adni a nevét. Tanácsadó műsort vezet a rádióban, a hallgatóknak nyújt pszichológiai tanácsadást, óriási sikerrel. Később saját rovata lett a ''La Stampa'' c.című újságban, ahol folytatjafolytatta a levelezést a hozzáfordulókkal – később erről a tevékenységéről ''Mások naplója'' címmel megjelenikmegjelent az általa írt könyv. TársadalmiAz kötelezettségeiUNICEF isolasz lesznek,nagyköveteként aztársadalmi UNICEFkötelezettségei olaszis nagykövetelettek, amitezeket a hetvenes évektől haláláig folytatfolytatta. Filmezés tekintetében a hetvenes években mindössze két munkája van, televíziós sorozatok, a Tullio Pinelli által írt Eleonora, majd évekkel később a Camilla – az olasz közönség körében 80-90%-os nézettséget ér el.
1985-ben – húsz év szünet után megint csak főszerepet játszik férje filmjében: a Ginger és Fred c. filmben Ginger Rogers olasz hasonmását alakítja, egy bűbájos, idősödő, hajdani varieté táncosnőt. Giulietta számára sokat jelentett, hogy táncolhatott, ezt a tevékenységet gyerekkora óta magas szinten művelte. A film szerelmi témájú, emellett élesen bírálja a TV igénytelenségét, és uralmát a közönség felett. Ezután mindössze két filmben láthatjuk: a Perinbaba (Holle anyó) címszerepét 1985-ban forgatja Cseh-Szlovákiában, 1991-ben Francia országban vendégszerepel, hogy leforgassa az Emlékezés napja c. TV filmet.
Utolsó éveiben súlyos agydaganatot állapítanak meg nála, fizikai ereje egyre romlik, Fellini-t nagy aggodalommal tölti el szeretett felesége gyógyíthatatlan betegsége, ráadásul az ő állapotai is fokozatosan romlik. A számukra utolsó Oscar gálán 1993 tavaszán az egyik legmeghatóbb perceknek lehetünk tanúi: az életműdíjat átvevő Fellini egyetlen nevet említ, akinek köszönettel tartozik: „Köszönöm drága Giulietta, és kérlek, hagyd abba a sírást!” A házaspár körül izzik a levegő – már jóformán senki sem kételkedhet szerelmükben, ami ötven éven át megmaradt.
Ahogy a család barátja, és munkatársa, Tullio Kezich írta: Fellini, és Giulietta házassága igazi, mély, szerelmi kapcsolaton alakult, elválaszthatatlanok voltak; lelki értelemben véve teljesen monogám kapcsolat volt az övék. A minden házasságra jellemző, időnként előforduló viták, nézeteltérések, flörtök ellenére szükségük volt egymásra, létezni sem bírtak egymás nélkül.
 
Federico Fellini 1993. október 30-án hunyt el agyvérzésben. Giulietta négy és fél hónap múlva követte, noha az orvosok szerint még pár évig élhetett volna ezzel a betegséggel. Férje nélkül értelmetlennek érezte az életét, szó szerint utána halt 1994. március 23-án. Együtt nyugszanak [[Rimini]] temetőjében egy vitorla alakú emlékmű alatt, korán elhunyt kisfiukkal egyetemben.
 
== Filmográfia ==
 
* ''[[Senza pietà]]'' (1948)
* ''[[Persiane chiuse]]'' (1950)
* ''[[Holle anyó]]'' (''Perinbaba'', TV-film, 1985)
* ''[[Ginger és Fred]]'' (''Ginger e Fred'', 1986)
 
==Jegyzetek==
<references/>
 
== Források ==
* [http://www.imdb.com/name/nm0556399/ Giulietta Masina életrajza az IMDb-n]
<references/>
 
== Külső hivatkozások ==
{{commons}}
* {{PORT.hu-person|7830|Giulietta Masina}}
* [http://giuliettamasina.gportal.hu/ Magyar nyelvű emlékoldal Giulietta Masina-rólMasináról]
 
{{DEFAULTSORT:Masina Giulietta}}