„Tetraedritcsoport” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
2. sor:
A '''tetraedritcsoport''' (fakóércek csoportja) a szabályos kristályrendszerbem, tetraéder-termetű kristályokban vagy tömeges halmazokban fordul elő. Gyakori a csoportban az ikerkristályosodás. Fontos vegyesérc forrás, telérekben gyakori. A tetraedritcsoport önálló ásványcsoportot alkot a II. Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályon belül.
 
== Kémiai és fizikai tulajdonságai. ==
* '''Általános képlete:'''A<sub>12</sub>B<sub>4</sub>X<sub>13</sub> : ahol A= Ag, Cu, Fe, Hg; a B=As. Sb; a Z= S, Se, Te.
* '''Szimmetriája:''' a szabályos kristályrendszerben, kristályai több szimmetria elemet, centrumot, síkokat és szimmetrialapokat tartalmaznak.
* '''Sűrűségük:''' 4,4-5,1 g/cm<sup>3</sup>.
* '''Keménysége:''' 3,0-4,5 (a [[Mohs-féle keménységi skála]] szerint).
* '''Hasadásuk:''' nincs.
* '''Törése:''' egyenetlen, törési felületük általában fényes
* '''Színük:''' acélszürke, vasfekete.
* '''Fényük:''' fémes vagy féligfényes.
* '''Átlátszóság:''' opak.
* '''Poruk színe: ''' szürke vagy vörösesfekete.
* '''Elméleti réz tartalma: ''' Cu= 22-53%. ( a változattól függően).
* '''Elméleti ezüst tartalma: ''' Ag= max. 18,0% a freibergitben.
* '''Elméleti arzén tartalom:''' As= max. 20% a tennantitban.
* '''Elméleti antimon tartalom:''' Sb= max. 29% a tetraedritben.
* '''Elméleti bizmut tartalom:''' Bi= max.13% az annivitben.
* '''Elméleti higany tartalom:''' Hg= max 17% a schwazitban.
* '''Különleges tulajdonságuk:''' gyengén vezetik az elektromosságot.
 
== Elnevezése és keletkezése ==
[[Fájl:Tennantite2.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|A tetraedritcsoprt tagja: tennantit]]
Elnevezése, a '''tarkaérc''' megjelenési sokféleségéből, tarkaságából ered. Keletkezése hidrotermás, a magas hőmérsékletű felnyomolú folydékok átitató hatására különböző alapkőzetekhez kapcsolódva keletkezik.
Hasonló ásványok: [[szfalerit]], [[bournonit]].
 
== A tetraedritcsoport fontosabb tagjai ==
* Annivit (Bi,Cu)<sub>12</sub>As<sub>4</sub>S<sub>13</sub>
* Freibergit (ezüst-fakóérc) (,Cu,Ag)<sub>12</sub>(Sb,As)<sub>4</sub>S<sub>13</sub>
* Goldfieldit Cu<sub>12</sub>(As,Sb)<sub>4</sub>(Te,S)<sub>13</sub>
* Hakit (Ag,Cu,Hg)<sub12</sub>(Sb,Se)<sub>4</sub>S<sub>13</sub>
* Tennantit (rézarzenit) (Cu,Fe)<sub>12</sub>As<sub>4</sub>S<sub>13</sub>
* [[Tetraedrit]] Cu<sub>12</sub>Sb<sub>4</sub>S<sub>13</sub>
* Schwazit (higanyfakóérc) (Cu,Fe,Hg)<sub>12</sub>Sb<sub>4</sub>S<sub>13</sub>
[[Fájl:Mineraly.sk - tetraedrit.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|Tetraedrit]]
== Előfordulásai ==
 
Gyakran előforduló ásványféleség. [[Románia|Romániában]] [[Kapnikbánya|Kapnikbányán]]. [[Szlovákia]] területén a Gömöri-érchegységben. [[Németország]] területén a Harz-hegységben, Siegen, Freiberg környékén, a [[szászország]]i érchegységben. [[Olaszország]] területén Szardinia szigetén és az Alpokban. [[Svédország]]ban az ezüstelőfordulásokkal kapcsolatban. [[Anglia|Angliában]] Cumberland vidékén. [[Oroszország]]ban az Ural-hegyvidéken több helyen. Az [[Egyesült Államok]] [[Missouri]], [[Utah]], [[Oklahoma]], [[Colorado]] és [[Kansas]] szövetségi államaiban. [[Ausztrália]] területén Broken Hill környékén. [[Mexikó]] területén több helyen.
 
== Hazai előfordulások ==
A [[Velencei-hegység]]ben a magmatikus tevékenységet mutató több területen megtalálták, [[Pátka]] és [[Szabadbattyán]] környékén bányászták is (Kőszárhegyen). A [[recsk]]i ércesedésben gyakori, közös bányászata folyt más fémércekkel. [[Rudabánya]] és [[Telkibánya]] területén is folyt bányászata. Alárendelt formában a [[galenit]]hez kapcsolódóan megtalálható volt [[Gyöngyösoroszi]] területén folytatott bányászkodás során.
Kísérő ásványok: [[kvarc]], [[kalkopirit]], [[pirit]] és [[szfalerit]].
 
== Külső források ==
 
* Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
* Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
* Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
* Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
 
{{Commons|Tetraedrit.}}