„Itagaki Szeisiró” változatai közötti eltérés

1931-ben a [[Kvantung-hadsereg]] hírszerzési részlegének a vezetőjévé nevezték ki, amely pozíció nagy segítségére volt a [[mukdeni incidens]] kitervelésében és végrehajtásában. Itagaki [[ezredes]], [[Isivara Kandzsi]] [[alezredes]] és [[Doihara Kendzsi]] [[ezredes]] közösen dolgozták ki Mandzsúria lerohanásának tervét, amelyet [[Tokió]]ban a vezérkar elé is tártak. Ezt a tervet azonban a vezérkar csak akkor találta véghezvihetőnek, ha a kínaiak lépnek fel agresszorként. Mivel erre igen kis esély mutatkozott, Itagaki mindent megtett, hogy támadásra provokálja a kínai hatóságokat. Mikor a kormány végül elküldte [[Tatekava]] vezérőrnagyot, aki egyébként maga is a konspirálók közé tartozott, a [[Kvantung-hadsereg]] megfegyelmezésére, Itagaki úgy döntött, akcióba lép. Hosszas tervezés és előkészület eredményeképpen szeptembermár minden készen állt egy összecsapás kiprovokálására. Szeptember 18-án sor került a mukdeni incidensre. Itagaki a napot Tatekava tábornoknál töltötte, aki azonban nem kívánta a tervet lefújni, és hagyta, hogy Itagaki úgymond tőrbe csalja: reggelig gésák társaságát élvezte.

Mandzsúria fél éves megszállása után fontos szerepet játszott [[Mandzsukuo]] [[bábállam]] létrehozásában, amelynek 1932–1934 között katonai tanácsadója volt. Az incidens után katonai karrierje meredeken ívelt felfelé: 1934-ben a [[Kvantung-hadsereg]] vezérkari főnökhelyettese lett, majd 1936-tól ő töltötte be a vezérkari főnök tisztségét.

1938-ban hazahívták JapánbanJapánba, és 1939 augusztusáig hadügyminiszterként ténykedhetett. Ezen időszak alatt Itagaki mindent megpróbált, hogy saját háborús elképzeléseit a kormányban véghez vigye. Így a [[Hasszán-tavi csata|Hasszán-tónál]] bekövetkezett japán katonai vereség után igyekezett rábeszélni a [[Hirohito|császárt]] egy katonai ellencsapásra, sikertelenül. Mindvégig támogatta a [[Szovjetunió]], [[Franciaország]] és [[Nagy-Britannia]] elleni háborús föllépést, és Japán feltétel nélküli szövetségét [[Harmadik Birodalom|Németországgal]] és [[Olaszország]]gal. Amikor 1939. augusztus 23-án a [[Molotov-RibbentroppRibbentrop paktum]]mal összeomlott az addigi japán külpolitikai koncepció, és a kormány lemondott, Itagaki is távozni kényszerült a hadügyminiszteri székből.

Azonban ahogy a japán háborús helyzet egyre romlott, úgy vált a Koreai Hadsereg egyre fontosabbá, 1945-ben már 17. körzeti hadsereg néven. 1945 áprilisában áthelyezték a 7. körzeti hadsereg élére, amely [[Malajzia|Malájföld]]et és [[Szingapúr]]t védte. 1945. szeptember 12-én [[Lajos Ferenc battenbergi herceg|Louis Mountbatten]] [[admirális]] előtt tette le a fegyvert [[Szingapúr]]ban.