„Itagaki Szeisiró” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
 
==Mandzsúriában==
1931-ben a [[Kvantung-hadsereg]] hírszerzési részlegének a vezetőjévé nevezték ki, amely pozíció nagy segítségére volt a [[mukdeni incidens]] kitervelésében és végrehajtásában. Itagaki [[ezredes]], [[Isivara Kandzsi]] [[alezredes]] és [[Doihara Kendzsi]] [[ezredes]] közösen dolgozták ki Mandzsúria lerohanásának tervét, amelyet [[Tokió]]ban a vezérkar elé is tártak. Ezt a tervet azonban a vezérkar csak akkor találta véghezvihetőnek, ha a kínaiak lépnek fel agresszorként. Mivel erre igen kis esély mutatkozott, Itagaki mindent megtett, hogy támadásra provokálja a kínai hatóságokat. Mikor a kormány végül elküldte [[Tatekava]] vezérőrnagyot, aki egyébként maga is a konspirálók közé tartozott, a [[Kvantung-hadsereg]] megfegyelmezésére, Itagaki úgy döntött, akcióba lép. Hosszas tervezés és előkészület eredményeképpen szeptembermár minden készen állt egy összecsapás kiprovokálására. Szeptember 18-án sor került a mukdeni incidensre. Itagaki a napot Tatekava tábornoknál töltötte, aki azonban nem kívánta a tervet lefújni, és hagyta, hogy Itagaki úgymond tőrbe csalja: reggelig gésák társaságát élvezte.
 
Mandzsúria fél éves megszállása után fontos szerepet játszott [[Mandzsukuo]] [[bábállam]] létrehozásában, amelynek 1932–1934 között katonai tanácsadója volt. Az incidens után katonai karrierje meredeken ívelt felfelé: 1934-ben a [[Kvantung-hadsereg]] vezérkari főnökhelyettese lett, majd 1936-tól ő töltötte be a vezérkari főnök tisztségét.
 
==Második kínai-japán háború==
27. sor:
==Hadügyminiszter==
[[Fájl:Yonai,_Itagaki,_Tojo.jpg|thumb|200px|Itagaki, mint hadügyminiszter (középen) [[Tódzsó Hideki]] miniszterhelyettessel (jobb oldalt)]]
1938-ban hazahívták JapánbanJapánba, és 1939 augusztusáig hadügyminiszterként ténykedhetett. Ezen időszak alatt Itagaki mindent megpróbált, hogy saját háborús elképzeléseit a kormányban véghez vigye. Így a [[Hasszán-tavi csata|Hasszán-tónál]] bekövetkezett japán katonai vereség után igyekezett rábeszélni a [[Hirohito|császárt]] egy katonai ellencsapásra, sikertelenül. Mindvégig támogatta a [[Szovjetunió]], [[Franciaország]] és [[Nagy-Britannia]] elleni háborús föllépést, és Japán feltétel nélküli szövetségét [[Harmadik Birodalom|Németországgal]] és [[Olaszország]]gal. Amikor 1939. augusztus 23-án a [[Molotov-RibbentroppRibbentrop paktum]]mal összeomlott az addigi japán külpolitikai koncepció, és a kormány lemondott, Itagaki is távozni kényszerült a hadügyminiszteri székből.
 
==Karrierje vége==
1939 szeptemberében visszaküldték Kínába, ezúttal a Kínai Expedíciós Haderő vezérkari főnökeként. Azonban a japán erők veresége a [[Halhin-goli csata|Halhin-goli csatában]] súlyos csapás volt a karrierjére. Áthelyezték a Koreai Hadsereg élére, amit igen jelentéktelen pozíciónak tartottak.
 
Azonban ahogy a japán háborús helyzet egyre romlott, úgy vált a Koreai Hadsereg egyre fontosabbá, 1945-ben már 17. körzeti hadsereg néven. 1945 áprilisában áthelyezték a 7. körzeti hadsereg élére, amely [[Malajzia|Malájföld]]et és [[Szingapúr]]t védte. 1945. szeptember 12-én [[Lajos Ferenc battenbergi herceg|Louis Mountbatten]] [[admirális]] előtt tette le a fegyvert [[Szingapúr]]ban.
 
A háború után [[háborús bűnök]]kel vádolták meg, főleg [[Mandzsúria]] japán megszállásával, hadügyminiszteri pozíciójában tett háborús erőfeszítéseivel és a hadifoglyokkal való rossz bánásmóddal kapcsolatban. A [[Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék]] (International Military Tribunal for the Far East, IMTFE) bűnösnek találta a 1., 27., 29., 31., 32., 35., 36. és 54. vádpontban, és kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet 1948. december 23-án hajtották végre Tokióban.