„Őssejt” változatai közötti eltérés

Az '''őssejtek''' a legtöbb, ha nem az összes többsejtű [[élőlény]]ben megtalálható [[sejt]]ek. Különlegességük, hogy [[mitózis|mitotikus]] [[sejtosztódás]]sal széles körben képesek a szervezet speciális funkciót ellátó testi sejtjeivé differenciálódni. Az őssejtek kutatása az [[1960-as évek]]ben [[Ernest McCulloch|Ernest A. McCulloch]] és [[James Till|James E. Till]] [[kanada]]i kutatók eredményeiből indult ki.<ref>{{cite journal | author = Becker AJ, McCulloch EA, Till JE | title = Cytological demonstration of the clonal nature of spleen colonies derived from transplanted mouse marrow cells | journal = Nature | volume = 197 | pages = 452–4 | year = 1963 | pmid = 13970094 | doi=10.1038/197452a0 }}</ref><ref>{{cite journal | author = Siminovitch L, McCulloch EA, Till JE | title = The distribution of colony-forming cells among spleen colonies | journal = Journal of Cellular and Comparative Physiology | volume = 62| pages = 327–36 | year = 1963 | pmid = 14086156 | doi = 10.1002/jcp.1030620313}}</ref>

 

A mai biotechnológia képes arra, hogy [[sejtkultúra|sejtkultúrában]] őssejteket növesztve különböző szövettípusoknak (izmok, idegek) megfelelő specializált sejtekké transzformáljon, ezért terápiás használatukat tervezik. Különösen az embrionális [[sejtvonal]]ak, a [[terápiás klónozás]]sal nyert embrionális őssejtek és a még meglehetősen képlékeny [[köldökzsinórvér]]ből vagy [[csontvelő]]ből származó felnőtt őssejtek felhasználása ígéretes.<ref>{{cite journal | author=Tuch BE | title=Stem cells--a clinical update | journal=Australian family physician | volume=35 | issue=9 | pages=719–21 | year=2006 | pmid=16969445}}</ref>

 

Az új élet fogantatásakor a kialakuló [[magzat]]kezdemény osztódni kezd és a [[petevezeték]]ben a [[méh (szerv)|méh]] felé vándorolva beágyazódik a fogadására felkészült [[méhnyálkahártya|méhnyálkahártyába]]. A magzatkezdemény még „mindenre-képes” (totipotens) [[sejt]]ekből áll. A magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg az [[embrió]] testet öltése. Az embrióban a sejtek már specializálódnak: [[idegsejt]]ekké, [[izomsejt]]ekké, [[bőrsejt]]ekké stb. alakulnak, mivel ez a feltétele a szövetek, szervek és testformák létrejöttének. Mindezek áraként a sejtek elveszítik „mindenre képes” esélyüket.

 

A [[köldökzsinórvér]]ből az őssejtek kiválaszthatók és életképesen megőrizhetők. Így a későbbiekben bármikor felhasználhatók esetleges betegségek kezelése céljából. Az őssejtek ugyanis képesek különböző típusú szöveti sejtekké átalakulni, ezáltal a károsodott sejtek, szövetek és a jövőben szervek pótlására, regenerálására. Az őssejtek tehát életbevágó fontosságú egészségmegőrző szerepet tölthetnek be a szervezetünkben. Jelenleg azonban, több mint 10 évnyi kutatás után sincs elfogadott (nem kísérleti) terápiás célú felhasználása az őssejteknek; nem utolsósorban azért, mert a magzati őssejtek közvetlen befecskendezése után valamilyen jelre van szükség ahhoz, hogy éppen a megfelelő típusú sejtekké differenciálódjanak, és ne például [[tumor]]sejtekké.

 

[[Fájl:Stem cells diagram.png|400px|thumb|right|Pluripotent, embryonic stem cells originate as inner mass cells within a blastocyst. The stem cells can become any tissue in the body, excluding a placenta. Only the morula's cells are totipotent, able to become all tissues and a placenta.]]

Az őssejteknek különböző típusait különböztethetjük meg.

 

* '''Unipotens őssejt''': egyetlen sejttípust képes előállítani, de képes a megújulásra, ami megkülönbözteti a nem őssejt testi sejtektől (pl. izom-őssejtek).

 

Szöveti őssejtek a szervezet számos szövetében megtalálhatók. Ezek az őssejtek biztosítják egy életen át a folyamatosan használódó sejtek újraképződését, annak köszönhetően, hogy az adott szöveti környezetben képesek különböző, a szövetet alkotó speciális funkciót ellátó sejtekké alakulni. Három jól ismert és terápiában alkalmazott őssejt-forrás a [[csontvelő]], a [[perifériás vér]] és a [[köldökzsinórvér]].

 

 

A köldökzsinórvér-őssejteket emberben először a csontvelő-elégtelenségben szenvedők kezelésére használták, mivel a köldökzsinórvér-őssejtek könnyen alakulnak át csontvelői sejtekké.

 

Az őssejteket a károsodott területre juttatva képesek arra, hogy a károsodott szöveteket regenerálja, újra életképessé tegye. A csontvelő rosszindulatú [[daganat]]os betegségeiben, pl. a [[fehérvérűség]] különböző típusaiban, alkalmas a betegek hatékony kezelésére. Az olyan rosszindulatú daganatos betegségekben, amelyek sugárterápiát és/vagy citosztatikus ([[kemoterápia]]) kezelést igényelnek, hasznos lenne ezeket minél nagyobb adagban alkalmazni a gyorsan osztódó [[Rák (betegség)|rákos]] sejtek elpusztítására. Ennek azonban határt szab az ugyancsak gyorsan osztódó vérképzőszervek sejtjeinek nem-kívánt károsodása. Az őssejtek rendelkezésre állása azonban megengedhetővé teszi a sugár- és kemoterápia [[dózis]]ának a növelését, ezáltal pedig a daganatos sejtek hatékonyabb elpusztítását, mivel a károsodott sejtek az őssejtekből származó csontvelő beültetésével pótolhatók.

 

Az őssejt-kutatás sokat ígérő eredményei alapján az őssejtek azon képességének kihasználásával, hogy különböző szöveti funkcióba léptethetőek, sok más betegségben is hasznosíthatók lesznek. A neves szaklapok, mint a [[Nature]], a [[Science]] stb., szinte minden héten beszámolnak új és fontos fejleményekről az őssejt-kutatásban, az őssejtek jövőbeni felhasználásának további sokat ígérő lehetőségeiről.

 

Az őssejtek hatékonyabb felhasználása érdekében számos kutató-intézetben dolgoznak olyan módszerek kifejlesztésén, melyekkel az őssejtek mesterségesen szaporíthatók lesznek.

 

{{források}}

 

== Külső hivatkozások ===

 

{{csonk-bio}}

[[pt:Célula-tronco]]

[[ro:Celulă stem]]

[[sh:Matična ćelija]]

[[simple:Stem cell]]