„Báthory István Alapítvány” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
== Kezdetek ==
Az 1989-es események után az [[Romániai_Magyar_Demokrata_Szövetség|RMDSz]] helyi szervezetében felmetült a kérdés, hogy mit tehetnének a romániai, s szűkebben a szilágysági magyar nemzeti közösségért. Közös gondolat volt, hogy fel kell éleszteni és erősíteni kell, főleg a fiataloklban a magyarságtudatot, az érdeklődést a részben agyonhallgatott, részben meghamisított nemzeti múlt és történelem iránt, át kell menteni a következő generációknak a szellemi és tárgyi, kutlurális örökséget. Ezen törekvések mentén született meg a Báthory István Alapítvány gondolata.
Az alapítvány gondolatának támogatására levelezés indult. Erkölcsi hozzájárulásukat aláírásával biztosította dr. Bocskai István egyetemi tanár ([[Marosvásárhely]]), Bokor András újságíró ([[Nagyvárad]]), Benkő Samu akadémikus ([[Kolozsvár]]), [[Csoóri Sándor]] költő, a [[Magyarok Világszövetsége| Magyarok Világszövetségének]] akkori elnöke, dr. Dóczi Pál nyugalmazott orvosprofesszor (Marosvásárhely), [[Entz_Géza_(művészettörténész,_1913-1993)|id. dr. Entz Géza]] művészettörténész és fia, [[ifj. Entz Géza]] történész ([[Budapest]]), Faragó József akadémikus (Kolozsvár), Fehér János egyetemi tanár ([[Craiova]]), dr. Gaál Mihály [[Nyírbátor|nyírbátori]] alpolgálmester, [[Habsburg Ottó]], az Európa-parlament tagja, Imre István akadémikus (Kolozsvár), Halász György muzeológus (Budapest), [[Jakó Zsigmond]] akadémikus (Kolozsvár), Kása Zoltán egyetemi tanár (Kolozsvár), Pap Zoltán és Péter Mihály egyetemi tanárok (Marosvásárhely), [[Ráday Mihály]] országgyűlési képviselő (Budapest), Spielman Mihály könyvtáros (Marosvásárhely), [[Szabad György]], akkori parlamenti házelnök (Budapest), [[Tempfli József]] római katolikus megyéspüspök (Nagyvárad), [[Tőkés László]] református püspök (Nagyvárad).<ref>
Az alapító okirat szövegét [[Széman Péter|dr. Széman Péter]] készítette el, majd egy szűkebb bizottsági tárgyalás után, 1992. június 29-re készen állt a szöveg. Az (akkor még) állami közjegyzőségen aláírásukkal hitelesítették az okiratot: dr. Széman Péter, Balogh Sándor, Fodor István, Mártonffy István, Acsádi Elek, Lőrincz Ferenc Ottó, Mike Zoltán, Tőtős Árpád, dr. Hajdu Attila, dr. Bereczki Sándor, Joikits Attila, Nagy Mihály, Kiss Zoltán, Oláh János, Farmati Gyula és Szőnyi József; rajtuk kívül álló okokból nem tudtak megjelenni, de alapító tagoknak számítanak: dr. Veress István, Szabó István, Vida Gyula, Nagy Lajos Károly, Sallay Károly.<ref>A 750 éves Szilágysomlyó (szerk. Hajdú Attila). Kolozsvár, BIA–Művelődés, 2001. 262.</ref>
A bírósági bejegyzés véglegessé válása után az alapító tagok megválasztották a tizenöt tagú kuratóriumot (Acsádi Elek, Balogh Sándor, Bereczki Sándor, Farnas Géza, Hajdu Attila, Joikits Attila, Kiss Zoltán, Mártonffy István, Lőrincz Ferenc Ottó, Mike Zoltán, Nagy MIhály, Simonffi Irén, Széman Péter, Szőnyi Józseg és Veress István. A kuratóriumi tagok (az alapszabályzat értelmében) három évre háromtagú elnökséget választottak, Balogh Sándor (elnök), Acsádi Elek, Széman Péter alelnökök. Az adminisztratív munkálatokat Rencsik Ágnes (könyvelő), Schönstein Kornélia (titkárnő) és Tőtős Árpád (pénztáros) látták el.
== Az Alapítvány célja ==
62 ⟶ 67 sor:
*[[2001]]: Szilágysomlyó fennállásának 750. évfordulójának emléktáblája
*[[2006]]: [[1956-os_forradalom|1956]]-os emléktábla
== Hivatkozások ==
<references/>
== Forrás(ok) ==
| |||