|
Az Alkmaiónida családból, [[Ókori Athén|Athén]] legjelentősebb arisztokrata nemzetségéből származott. [[Hippiasz]] türannisza idején ([[Kr. e. 525]]-[[Kr. e. 524|524]]) [[arkhón]]ná választották. [[Hipparkhosz]] meggyilkolása után valószínűleg száműzetésbe kényszerült ([[Kr. e. 514]]). Több fegyveres hazatérési kísérlete kudarcba fulladt, de [[Kr. e. 510]]-ben spártai segítséggel ([[I. Kleomenész]] támogatásával) visszatért Athénba. Mivel a spártaiak mégsem őt juttatták hatalomra, újból elmenekült. Következő hazatérésekor [[Iszagorasz]] ellenében, [[Szolón]] és [[Peiszisztratosz]] reformjai melletti állásfoglalásával megnyeri az athéni népet és demokratikus reformokat vezet be, melyekről [[Hérodotosz]] így írt: „Kleiszthenész megteremtette Athénben a demokráciát.” Reformjai lezárták a Szolón által megkezdett politikai forradalmat, alkotmánya megszüntette a nemzetségi alkotmány összes maradványait.
== Az athéni demokrácia Kleiszthenész korábanreformjai ==
A demokrácia széles körű alkotmányos jogokat biztosító rendszer a teljes jogú athéni polgárok számára. AKleisztenész [[Kr.reformjainak e.célja 5pontosan az volt, hogy Athén minden szabad állampolgárát azonos jogok illessék meg. század]]ban Ennek érdekében Kleiszthenész 10 [[phülé]]re osztotta az [[Attika]]i-félszigetet mégpedig oly módon, hogy mindegyik phülé városra, belső területre és tengerparti vidékre (trittüszre) tagolódott. Minden trittüsz községekből (démoszból) állt. A phüléket a trittüszökből sorsolással állították össze. [[Kr. e. 508]]-ban létrehozottígy létrejött egy intézményrendszertolyan intézményrendszer, melynek legfontosabb intézménye a népgyűlés ([[ekklészia]]). A népgyűlés dönt a háború és béke kérdéséről, adók kivetéséről, államszerződésekről, és választja vagy sorsolja a tisztségviselőket. A második intézmény a bíróság ([[héliaia]]). 6000 főből áll, tagjait a népgyűlés évente sorsolja. Bizottságokra osztva döntenek. A harmadik intézmény az ötszázak tanácsa ([[bulé]]), melybe minden phülé 50 tagot küldhet. Tagjait a népgyűlés sorsolja. Végrehajtó testület, mely gondoskodik a törvények végrehajtásáról, ellenőrzi a tisztségviselőket, törvény-előkészítő szerepe is van és kisebb jelentőségű ügyekben dönthetnek is. Az ötszázak tanácsa, a phüléknek megfelelően tíz prütaneiára oszlik; mindegyikük az év egy tized részén (36 napig) alkotja az ügyvezető tanácsot, melynek tagjai maguk közül naponta elnököt (prütaniszt) választanak. A negyedik intézmény a [[sztratégosz]]. Phülénként egy hadvezért választ a népgyűlés. Az ötödik intézmény az [[arkhón]]ok intézménye, mely [[Kr. e. 508]]-ban még választott hivatal, később azonban tagjait sorsolják. Fő feladatuk a tisztségviselők ellenőrzése és bíráskodás politikai ügyekben. A hadseregben a hierarchikus vezetés csúcsát az ''arkhón polemarkhosz'' jelentette, akinek az alárendeltségébe tartoztak a sztratégoszok. A hatodik intézmény az [[areioszpagosz]], mely a volt arkhónokból tevődik össze. Fő feladata a törvényesség ellenőrzése, és a tisztségviselők felügyelése. Kleiszthenész a zsarnokság bevezetését a [[cserépszavazás]]sal kívánta megakadályozni. Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással tíz évre elűzhették Athénból.
== A reformok következménye ==
|
