„II. Amenhotep” változatai közötti eltérés

'''II. Amenhotep''' az [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] [[XVIII. dinasztia]] hetedik fáraója. Apjától, a nagy hódító fáraótól, [[III. Thotmesz]]től hatalmas birodalmat örökölt, melyet több évtizedes uralkodása alatt sikerrel megőrzött és kormányzott. Hadjáratok és nagyszabású építkezések tekintetében is apja méltó utódja volt, kortársai elismerését azonban főleg erejével és ügyességével vívta ki – íjászi képességei, melyeket számos helyen megörökített, ihlethették több száz évvel később az ''[[Iliász]]'' egyik jelenetét.<ref name="S1">Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p.264</ref>

 

[[III. Thotmesz]] és [[Meritré-Hatsepszut]] hat ismert gyermekének és két fiának egyike volt. Négy további (fél)testvére ismert, közülük [[Amenemhat (III. Thotmesz fia)|Amenemhat]] volt a trónörökös, de ő még apjuk halála előtt meghalt.<ref>{{dodson}}, pp.132-133, 137</ref>

 

Apja a dinasztia leghosszabb ideig uralkodó fáraója volt – 54 évig ült a trónon, ebből huszonegy éven át társuralkodóként mostohaanyjával, [[Hatsepszut]]tal. Uralkodása 46. vagy 47. évében megkezdődött Hatsepszut nevének és képmásainak eltüntetése az épületekről és feliratokról. Ennek befejezése már II. Amenhotepre maradt.<ref name="S1" />

 

III. Thotmesz uralkodása 51. évében társuralkodóként maga mellé vette fiát. A Szfinxnél elhelyezett sztélére feljegyezték, hogy Amenhotep ekkor 18 éves volt.<ref>Dodson–Hilton, op.ct., p.137</ref> Két évig és négy hónapig uralkodtak együtt, utána az idősebbik fáraó elhunyt.<ref>Charles C. Van Siclen: ''Amenhotep II.'' In: The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt; szerk. Donald Redford; Vol. 1, p.71. Oxford University Press, 2001.</ref>

 

A korábban meghódított területek Amenhotep trónra lépése után rögtön lázadozni kezdtek. [[Szíria|Szíriába]] több hadjáratot is indított a fáraó. Amadában, [[Karnak]]ban és Memphiszben felállított sztéléi is beszámolnak hadjáratairól. Némi vita van akörül, mikor zajlottak hadjáratai; a másodikról tudni, hogy a 9. évben, de hogy az első a 3. évben volt-e, vagy a 7.-ben, nem tudni, de valószínű, hogy mindkettőben volt egy.<ref name="Dunn" /> [[Amada]]i sztéléjén a 7. évben lezajlott hadjáratát nevezi az elsőnek, de lehet, hogy azért, mert az azt megelőzőre, a 3. évben, akkor került sor, amikor még csak társuralkodó volt.

 

A 9. évben zajlott a fáraó utolsó hadjárata. Ezt követően Egyiptom és Mitanni közt nem került sor több összecsapásra, a memphiszi sztélén olvasható szöveg vége például már arról számol be, hogy Mitanni, [[Hatti]] és [[Babilon]] fejedelmei ajándékot hoztak a fáraónak.<ref name="S3">Shaw, op.cit., p.268</ref> Babilonnal már korábban is jó volt a kapcsolat, Mitanninak azonban ez az első békével kapcsolatos említése.<ref name="Dunn" /> A szöveg lehetséges, hogy csak propagandaszöveg, a karnaki 4. és 5. [[pülón]] közti thotmeszida oszlopcsarnokban azonban ismét ott szerepel a feliratokon, hogy Mitanni fejedelmei békét akartak kötni. Valószínű, hogy a [[Hettita Birodalom]] növekvő befolyása késztette Mitannit arra, hogy megegyezzen Egyiptommal.<ref name="K1" />

 

[[Kép:Amenhotep cartouche with damage.jpg|150px|thumb|Amenhotep [[kártus]]a Karnakban]]

A [[karnaki templom]]ot már apja idejében, illetve társuralkodásuk alatt is jelentősen bővítették. Itt igyekeztek saját építményeikkel eltakarni azokat, amelyeket Hatsepszut emeltetett. Szintén kettejük közös uralkodása alatt épült az alsó-núiai amadai templom [[Ámon]] és [[Ré]]-Harahti tiszteletére.<ref>Shaw, op.cit., p.265</ref>

Közelgő [[Szed-ünnep|''szed-''ünnepe]] megünneplésére egy ünnepi pavilont építtetett Karnakban. Ez a négyszögletes oszlopokkal és domborműves falakkal körülvett udvar a déli bejárat, a 8. pülón előtt állt, gyakorlatilag új bejáratot képezve a templomhoz. Díszítésében erős jelleget kapnak a szoláris motívumok. Ezt az épületet később, [[Horemheb]] uralkodása alatt a templom bővítési munkálatai során elbontották.<ref>Shaw, op.cit., pp.266-267</ref> Karnak északi részén Amenhotep templomot épített Ámonnak, bár ezt a templomkörzet később Montu körzete lett.<ref name="S2" />

 

II. Amenhotep uralkodása alatt a királyi család nőtagjai szokatlan módon a háttérbe szorulnak, ennek oka talán abban keresendő, hogy nem akarták, hogy a királyi család valamelyik nőtagja akkora hatalomra tegyen szert, mint Hatsepszut. Ez okozhatta azt is, hogy mind III. Thotmesz, mind II. Amenhotep a királyi családon kívülről házasodtak.<ref>Shaw, op.cit., p.269</ref>

 

Emellett a nagyszámú fiúutód mellett egy leánygyermeket sikerült azonosítani, [[Iaret]] hercegnőt, és az ő neve is csak testvére, Thotmesz uralkodása alatt fordul elő, akinek az egyik Nagy Királyi Hitvese volt.<ref>Dodson–Hilton, op.cit., pp.135,138</ref>

 

[[Kép:AmenhotepII-WoodenStatuette BrooklynMuseum.png|80px|thumb|Amenhotep szobra]]

Amenhotep legmagasabb ismert uralkodási éve a 26. Sírját ([[KV35]]) a [[Királyok völgye|Királyok völgyében]] készíttette el; ez a völgy egyik legszebb sírja.<ref name="Sil">{{siliottiKV}}, p.33</ref> [[Tutanhamon]] sírjának felfedezése előtt ez volt az egyetlen királysír, ahol a fáraót a saját szarkofágjában találták meg, sértetlenül, nyakában [[mimóza]]füzérrel.<ref name="A1">[http://www.touregypt.net/featurestories/amenophist.htm Mark Andrews: ''The Tomb of Amenophis II, Valley of the Kings'']</ref>

A sírt [[1898]]-ban fedezte fel [[Victor Loret]]. [[1928]]-ig itt volt kiállítva a múmia, majd a [[kairó]]i [[Egyiptomi Múzeum]]ba szállították. A sírkamrából nyíló elfalazott mellékkamrában Loret megtalálta a [[XXI. dinasztia]] idején a sírrablók elől ideszállított kilenc királyi múmiát.<ref name="Sil" /> Egy másik mellékkamrában hét további múmiára bukkant, köztük a király anyja, Meritré, illetve a gyermekként elhunyt Webenszenu herceg múmiájára.<ref name="A1" />

 

{{Fáraónév

|HóruszHiero=<hiero>E2:D40-G36:r-F9:F9</hiero>

}}

 

{{commonscat|Amenhotep II}}

{{források}}