„Szardeisz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: ko:사르디스 |
a melletti |
||
19. sor:
== A római-bizánci korban ==
Szardeiszt legalább egyszer, [[Tiberius]] idején, [[17]]-ben földrengés pusztította el, de mindig újjáépítették, és a késő [[Bizánci Birodalom|bizánci]] időkig [[Kis-Ázsia]] egyik nagyvárosa volt. Mint Ázsia hét egyházának egyikét, megemlíti a ''Jelenések könyve'' olyan módon, amiből az tűnik ki, hogy lakossága elpuhult és félénk volt. Fontosságát mindenesetre katonai erősségének, a belső területekről az égei térségbe vezető út
Miután [[Konstantinápoly]] lett a keleti főváros, új utak épültek közötte és a provinciák között. Szardeiszt ezek elkerülték, így a város ekkor vesztett fontosságából. De megtartotta névleges elsőbbségét és a [[295]]-ben létrehozott lüdiai metropolita püspökség székhelye maradt. [[VII. Konstantin bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] harmadikként említi [[Epheszosz]] és [[Szmürna]] után ''Thrakeszion'' [[théma]] városainak listáján, de a következő négy évszázadban háttérbe szorult ''Magnesia ad Sipylum'' és ''Philadelphia'' mögött. A Hermosz-völgy a [[11. század]] végétől a [[szeldzsuk törökök]] betöréseitől szenvedett, de [[Philokalész]] görög tábornok sikerei [[1118]]-ban egy időre felszabadították a területet. A [[Komnénoszok]] képességei és a felbomló szeldzsuk hatalom Bizánci uralom alatt tartotta. A vidéket a [[13. század]]ban a keresztények és a törökök gyakran feldúlták. Nem sokkal [[1301]] után a szeldzsukok lerohanták a Hermosz és [[Kaüszter]] folyók völgyét, s a szardeiszi fellegvár erődjét az [[1306]]-os szerződés nekik juttatta. A város tovább hanyatlott, míg [[Timur Lenk]] [[1402]]-ben el nem foglalta és valószínűleg le nem rombolta.
|