„Vaskor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: mr:लोह युग |
a {{Régészeti korszakok}} sablon + kisebb formai javítások |
||
1. sor:
{{Régészeti korszakok}}
A '''vaskor''' [[régészet]]i korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a [[vas]]eszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő. Egyes korai társadalmakban a vas használatának térnyerése más változásokkal esett egybe, például új [[földművelés]]i módokkal, [[vallás]]i elképzelésekkel és művészeti stílusokkal, jóllehet ez nem minden esetben figyelhető meg.
A vaskor a legtöbb helyen az ún. háromkorszak-rendszer utolsó szakasza, az [[újkőkor]] és a [[bronzkor]] után. Időbeli kiterjedése országonként és földrajzi régiónként változik. Hagyományosan a [[Kr. e. 12. század]]ot tekintik a vaskor kezdetének a [[Közel-Kelet]]en, [[India|Indiában]] és [[Görögország]]ban. Az első nagy mértékben vasat használó állam a [[Hettita Birodalom]] volt az i. e. 14. században, innen jutott el a görögökhöz is. [[Európa]] más területein jóval későbbre teszik a kezdetét: [[Közép-Európa|Közép-Európában]] a [[Kr. e. 8. század]]ra, [[Észak-Európa|Észak-Európában]] pedig csak a [[Kr. e. 6. század]]ra. A vashasználat (olvasztás és szerszámok kovácsolása) [[Kr. e. 1200]] körül jelent meg a [[Nyugat-Afrika|nyugat-afrikai]] [[Nok]] kultúrában. A korszak végét a [[Mediterráneum]]ban a [[hellenisztikus kor]] illetve a [[Római Birodalom]] kezdetére, Indiában a [[buddhizmus]] és a [[dzsainizmus]] kezdetére, [[Kína|Kínában]] a [[konfucianizmus]] kezdetére, Észak-Európában pedig a [[kora középkor]] beköszöntére teszik.
== Európai vaskor ==
[[Fájl:Hallstatt LaTene.png|thumb|255px|a Hallstatt hultúra és a La Tène kultúra elterjedése. A fő Hallstatt terület (i.e. 800.) narancssárga színű, a terjeszkedés (i.e. 500. körül) sárga színű. A La Tène kultúra (i.e. 450.) zöld színű, a végső La Tène elterjedés (i.e. 50.) világoszöld színű. A nagyobb kelta törzsek neve fekete felírattal]]
A vaskort (i.e. 8. század – i.sz. 1. század közepe) korai, középső és késői szakaszra bontják
A korai vaskor régészeti kultúráját az ausztriai [[Hallstatt]]ról, a késői vaskort a svájci [[La Téne]]-ről nevezték el.
Míg a hallstatti kultúra több népcsoportot is magábafoglalt , a La Téne kultúra már csak a keltákhoz kötődik.
=== Közép-európai vaskor ===
==== Kárpát-medencei vaskor ====
A Kárpát-medencei vaskor i.e. 8. század második felében alakult ki, úgy, hogy a legkorábbi vastárgyak már a [[bronzkor]] záró szakaszában (i.e. 9. század) megjelentek.
A vas ismerete két úton került a Kárpát-medence területére:
* a kelet-európai síkságon át, az Al-Duna mentén, a balkáni kultúrák közvetítésével;
* a balkáni és itáliai kultúrák közvetítésével (fáziskéséssel) nyugat felől.
A keletről érkező, Borsod és Heves megyét, valamint a Közép-Tiszavidéket és az erdélyi Maros-völgyet megszálló [[mezőcsáti kultúra]] lovasnépei a pre[[szkíták]] és [[kimmerek]] voltak.
A kultúra névadó lelőhelye Mezőcsát-Hörcsögös, ahol csontvázas (korhasztásos) temetőt tártak fel. Településeiket még nem sikerült megtalálni.
A magyarországi '''szkíta''' kor i.e. 560 körül, az északkeleti-Kárpátok hágóin történő bevándorlással kocsizó, pikkelypáncélos, [[vekerzugi kultúrá]]nak nevezett csoportok érkeztek.
27 ⟶ 26 sor:
Kapcsolataik az i.e. 5. század első negyedének végén megszűntek Kelettel.
A helyi lakosság és a beköltözők keveredéséből alakult ki a [[Vekerzug-Hetény csoport]].
[[Fájl:szkíta szarvasok.jpg
Világhírű emlékei: a mezőkeresztes-zöldhalompusztai arany- és a tápiószentmártoni elektronszarvas pajzsdíszek, az égetett agyag testpecsételők, bronz tegezveretek és a „zenélő” sámánbot-díszeknek tartott bronzcsengők, bronzcsörgők.
A [[Hallstatt kultúra]] elnevezése egy ausztriai lelőhelyből (Hallstatt, Salzburgtól 15
A Dunántúlon a Hallstatt C (7. század) és D (6. század) időszak a koravaskor.
43 ⟶ 42 sor:
A korszak dél-dunántúli lakosságát a [[pannonok]]kal, [[illyrek]]kel és [[venétek]]kel azonosítják.
A kelták (akiket a római források '''keltoi''' vagy '''galli''' néven említenek) civilizációja az i.e. 5. század végén jelent meg a Kárpát-medencében.
A római hódításig (i.e. 1. század) tartó időszakot négy periódusra osztják.
A Kárpát-medencei kelták nyugatról és északról érkeztek, és a Duna-könyök térségét kivéve nem lépték át a folyót. Ettõl keletebbre csak az i.e. IV. sz. második felében jutottak el. A középsõ és késõ [[La Téne]] korszakban nagyobb sűrűsödés figyelhető meg a Tisza mentén Gávavencsellő és Tiszalök között és a Rétköz peremén, és innen hadjáratokat vezettek a Balkán felé,
▲A Kárpát-medencei kelták nyugatról és északról érkeztek, és a Duna-könyök térségét kivéve nem lépték át a folyót. Ettõl keletebbre csak az i.e. IV. sz. második felében jutottak el. A középsõ és késõ [[La Téne]] korszakban nagyobb sűrűsödés figyelhető meg a Tisza mentén Gávavencsellő és Tiszalök között és a Rétköz peremén, és innen hadjáratokat vezettek a Balkán felé,
Az ide érkező kelták halottaikat először korhasztással (csontvázas rítus), majd – a helyi lakossággal történő keveredést követően – hamvasztással temették el.
55 ⟶ 54 sor:
A leletek kifejlett vas-, zománc- és üvegiparukról tesznek tanúságot.
Edényeiket zömmel korongon készítették, és gyakran díszítéssel látták el.Az i.e. V. sz.-ban már fazekaskorongot is használtak, s kezdtek az edényeknek díszesebb alakot adni: állatküzdelem ábrázolásokkal, nagyobbrészt bepecsételt mértani rajzokkal (spirálok, koncentrikus körök) találkozunk rajtuk .
A Dél-Dunántúlon élő a pannonok, venétek, illyrek és a kelták képezték később is a római kori [[Pannonia (provincia)|Pannonia]] őslakosságát.
A kelták hegemóniáját a i.e. 1. században az Erdélyt uraló [[dákok]] törték meg, de az Alföldet nem ők, hanem a keletről érkező állattartó, iráni eredetű [[szarmaták]] foglalták el.
Előbb a [[jazigok]] érkeztek meg, később a [[rokszolánok]] csatlakoztak hozzájuk.
A szarmaták olyan részlegesen vízjárta területeken is megtelepedtek, melyeket más népek szabadon hagytak. Sokszor támadták a Római Birodalom tartományait.
A kelta és szkíta kultúra nagymértékben keveredett az Alföldön.
=== Nyugat-európai vaskor ===
=== Dél-európai vaskor ===
== Ázsiai vaskor ==
=== Közel-keleti vaskor ===
=== Indiai vaskor ===
=== Kínai vaskor ===
| |||