„Bocskoros nemes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
A [[kisnemes]]ek legalsó kategóriájához tartozó, egyetlen jobbágytelkén parasztmódra élő és gazdálkodó, vagy az iparban dolgozó nemes. Csupán [[címeres levél]]lel (litterae armales) nemesítették őket. Nem voltak [[jobbágy]]ai és [[jobbágytelek|jobbágytelk]]ei, legfeljebb néhány [[zsellér|birtoktalan]] szolgálta őket. Adó (taksa) fizetésére voltak kötelezve. A reformkorban számuk az ország lakosságának 5%-a volt. Gúnyos neveik: (parasztnemes, bocskoros nemes, hétszilvafás nemes, félsarkantyús nemes, kurta nemes)
* "Bocskoros" nevüket onnan kapták, hogy a nemességre és a jobbmódú parasztságra jellemző csizma helyett a szegényparaszti bocskort viselték.
* "Hétszilvafás nevüket pedig telkük mérete alapján kapták.
A történeti irodalomban az elnevezés általában a [[zsellér]] állapotú és a jobbágytelekkel rendelkező [[armális]] nemeseket fedi.
Eredetükre nézve voltak köztük régi nemesi családok elszegényedett ágai éppúgy, mint megnemesített jobbágyok, armalisták.
Vagyonuk nem volt ugyan és maguk művelték a földet, de rendelkeztek a nemesi jogokkal és nemesi öntudatuk élesen
elkülönítette őket a hasonló életvitelt folytató parasztságtól, annak ellenére, hogy ugyanazon kulturális közegbe tartoztak
velük. A 19. században a polgári reformok hatására elvesztették kiváltságaikat és beolvadtak a szegényparasztságba.
== Lásd még ==
[[armalista]], [[nemesítés]]
== Szinonímák ==
* [[egytelkes nemes]]
* [[kurialista]]
* [[hétszilvafás nemes]]
== Irodalomjegyzék ==
* Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből (Bp., 1948)
* Szabó István: A középkori magyar falu (Bp., 1969).
{{csonk-társ}}
| |||