„Csákánydoroszlói várkastély” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
21. sor:
 
A '''Csákánydoroszlói vár''' vagy más néven csákánydoroszlói '''Batthyány-kastély''' [[Körmend]] városának vonzáskörzetében, a [[Rába]] folyó partján fekszik [[Csákánydoroszló]] községe, melynek belterületén emelkedik a várkastély.
==A kastély rövid története==
A korabeli források szerint a jobbágyfalut [[1525]]-ben szerezték meg a magyar történelemben fontos méltóságokat viselő [[Batthyány]] főnemesi család tagjai, akik hozzácsatolták területét a közeli németújvári váruradalomhoz. Mivel a [[Dunántúl]] déli tájait tartósan meghódító törökök rablóportyái egyre inkább fenyegették a [[Rába]] folyó mentén élő lakosságot, szükségessé vált egy kisebb „castellum” kialakítása. Az itt állomásozó fegyveres katonaság feladatát a folyón átívelő híd őrzése jelentette az ellenséges rajtaütésekkel szemben.
 
== A kastély rövid története ==
Az egykori adatok szerint [[1570]]–[[1580]] között emeletes [[reneszánsz]] díszítésű lakóépületet hoztak létre, majd ehhez [[1610]] körül vaskos [[kapotorony|kaputornyot]] csatoltak, amit egyúttal megfigyelőhelyként is használtak. Az épület felső szintjén kulcslyuk alakú [[lőrés]]eket alakítottak ki, de a [[kastély]] udvarát övező palánkfal és mély vizesárok is a védelmi lehetőségek bővítését jelentette.
A korabeli források szerint a jobbágyfalut [[1525]]-ben szerezték meg a magyar történelemben fontos méltóságokat viselő [[Batthyány]] főnemesi család tagjai, akik hozzácsatolták területét a közeli németújvári váruradalomhoz. Mivel a [[Dunántúl]] déli tájait tartósan meghódító törökök rablóportyái egyre inkább fenyegették a [[Rába]] folyó mentén élő lakosságot, szükségessé vált egy kisebb „castellum” kialakítása. Az itt állomásozó fegyveres katonaság feladatát a folyón átívelő híd őrzése jelentette az ellenséges rajtaütésekkel szemben.
 
Az egykori adatok szerint [[1570]]–[[1580]] között emeletes [[reneszánsz]] díszítésű lakóépületet hoztak létre, majd ehhez [[1610]] körül vaskos [[kapotorony|kaputornyot]] csatoltak, amit egyúttal megfigyelőhelyként is használtak. Az épület felső szintjén kulcslyuk alakú [[lőrés]]eket alakítottak ki, de a [[kastély]] udvarát övező palánkfal és mély vizesárok is a védelmi lehetőségek bővítését jelentette.
A csákányi uradalomhoz 18 község tartozott, ennek megóvását 30 fő látta el egy [[1633]]-ból fennmaradt zsoldjegyzék szerint. Egy évtized múltán már 50 katonát tartottak fegyverben a Batthyány uraságok. A
 
A csákányi uradalomhoz 18 község tartozott, ennek megóvását 30 fő látta el egy [[1633]]-ból fennmaradt zsoldjegyzék szerint. Egy évtized múltán már 50 katonát tartottak fegyverben a Batthyány uraságok. A
A [[XVII. század]] közepén fontos lépéseket tett Ádám gróf, [[dunántúl]]i főkapitány a megerősítésére, és az itáliai Carli hadmérnök tervei alapján, palánkból készített ágyúbástyákkal egészíttette ki a castellum védőműveit. Rövidesen sor kerülhetett a végház ellenálló képességének próbájára is, amikor [[1664]]-ben a török nagyvezér seregének egy része [[Csákánydoroszló|Csákány]]nál próbált átkelni a folyamon, de ezt a tervüket [[Batthyány Pál]] földesúr katonasága a Habsburg csapatokkal közösen megakadályozta.
 
A [[XVII. század]] közepén fontos lépéseket tett Ádám gróf, [[dunántúl]]i főkapitány a megerősítésére, és az itáliai Carli hadmérnök tervei alapján, palánkból készített ágyúbástyákkal egészíttette ki a castellum védőműveit. Rövidesen sor kerülhetett a végház ellenálló képességének próbájára is, amikor [[1664]]-ben a török nagyvezér seregének egy része [[Csákánydoroszló|Csákány]]nál próbált átkelni a folyamon, de ezt a tervüket [[Batthyány Pál]] földesúr katonasága a Habsburg csapatokkal közösen megakadályozta.
A [[XVIII. század]]ban elült a [[kuruc]] szabadságharc csatazaja, a szükségtelenné váló külső palánkfalakat és bástyákat fokozatosan lebontották, helyükbe gazdasági épületeket és nagyméretű parkot alakítottak ki. Magát a [[reneszánsz]] [[lakóépület]]et [[1753]]-ban bővítették ki U-alakú nyugati és keleti szárnyakkal, addigra betömték a mély vizesárkot, megszüntették a rajta átívelő hidat is.
 
A [[XVIII. század]]ban elült a [[kuruc]] szabadságharc csatazaja, a szükségtelenné váló külső palánkfalakat és bástyákat fokozatosan lebontották, helyükbe gazdasági épületeket és nagyméretű parkot alakítottak ki. Magát a [[reneszánsz]] [[lakóépület]]et [[1753]]-ban bővítették ki U-alakú nyugati és keleti szárnyakkal, addigra betömték a mély vizesárkot, megszüntették a rajta átívelő hidat is.
 
A [[Batthyány]] főúri család birtokában maradt egészen [[1944]]-ig, amikor a háború elől lakói Nyugatra menekültek, a gazdátlan épületeket pedig kifosztották. Később erdészeti központot, majd szanatóriumot alakítottak ki falai között, ezért manapság zárt területnek számít, nem látogatható.
 
== Képgaléria ==
<center>
<gallery>
43. sor:
</center>
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=63 Légifotók a várkastélyról]