„Die Brücke” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: nl:Die Brücke (kunst) |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
A '''Die Brücke''' („A híd”) egy német [[expresszionizmus|expresszionista]] művészeti csoport, mely [[1905]]-től [[1913]]-ig működött.
== Története ==
[[Németország]] kulturális életében a [[fauves]]okhoz esztétikailag közel álló, [[1905]]-ben [[Drezda|Drezdában]] alapított Die Brücke csoport jelentette a döntő változások kezdetét. Tagjai [[Vincent Van Gogh]]-ra és [[Paul Gauguin]]-re hivatkoznak, akárcsak a fauvesok, de hamarosan el is távolodnak tőlük, mivel egészen más véleményük alakult ki a festői eszközök jelentéséről. Míg a dekoratív művészethez vonzódó fauves-ok átvették [[Gauguin]] nagy, egybefüggő színmezőit, [[Ernst Ludwig Kirchner]] és barátai [[Vincent Van Gogh]] és [[Paul Gauguin]] művészetének szellemét vették át, nem a formát.
Az [[I. világháború]] előtti intellektuális mozgásokhoz csatlakozott a Die Brücke csoport. Meghatározó [[Nietzsche]] intellektusa. Nietzsche kontemplációnak szentelt közös művészi életet (intellektuális szövetséget) képzelt el. Ehhez hasonló volt még Van Gogh terve is. Ez a közös műterem ideája hatott a Die Brückére. A Die Brücke jellege idealisztikus: [[kommuna|kommünszerű]] életet élnek egy közös műteremben, a műterem munkáskörnyéken helyezkedik el. Szoros baráti kört alkottak. A műtermük egységes stílusban volt berendezve, mindannyian szerettek távoli vidékekre utazni, az utazás emlékeit lehet felfedezni a berendezésben.
A [[művészet]] forradalmi eszközzé vált Elementáris lett, telítve érzelmi gesztusokkal. Az expresszió náluk felfokozott hangvétel, rút, csúnya volt, karakterisztikus ábrázolásmóddal vegyítve. A művészet tiszta életfolyamat, nem pedig egy önelégült lét. Ideges, izgatott állapotot sugároznak képeik. A kollektivitás eszméjével átitatott valóság vallásos vagy szimbolikus töltést kapott. Éppen ez különböztette meg őket a fauves-ok művészetétől. A művész nem azt a kort tükrözte, amelyben élt, hanem az anekdotikus témán túli egyetemes emberi igazságot akarta közvetíteni.
10. sor:
[[Lovis Corinth]] szerint „A kifejezés formai leegyszerűsítésére törekszenek.”
Az [[expresszionizmus]] nem korlátozódott a [[festészet]]re. A háborúhoz kötődött, megközelítőleg [[1905]] és [[1920]] között tartott, amikor kiábrándultak az [[avantgárd]]ból.
A Die Brücke csoport német művészeket foglal magába. A középkor óta lappangó tendenciák kerültek újra felszínre. Ez egy dél-német középkori művészet. (A csoport egy időben együttműködött a [[Der Blaue Reiter]] müncheni csoporttal. Ezek 1911-12 között működnek.) A nevet [[Karl Schmidt-Rottluff]] találta ki, mely hidat jelent, és azt fejezi ki, hogy ők hidat kívántak verni a modern francia és német törekvések között. A csoportot 4 építész hozta létre.
== Alapítótagok ==
* [[Ernst Ludwig Kirchner]]
* [[Fritz Bleyl]]
* [[Erich Heckel]]
* [[Karl Schmidt-Rottluff]]
Amikor megalapították a csoportjukat, akkor meg akarták kerülni a művészet intézményes rendszerét. Saját kiállításokat szerveztek. Főleg grafikai sorozatokat adtak ki. Úgy tartotta fenn magát a csoport, hogy a tagoktól havi 1DM-et szedtek be. Több mint 70 tag volt a csoportban amikor feloszlottak. Első kiállításuk egy lámpagyárban volt.
A Die Brückében egységes stílusok jelennek meg. Sokszor nehéz megkülönböztetni egyik alkotót a másiktól, mert néha egymás képeit is lefestették. A csoportban munkamegosztás volt. Az elméleti munkákat Kirchner-re bízták, a kivitelezést és a szervezést Hecker csinálta.
[[1908]]-ban [[Max Pexstein]] utazott először [[Berlin]]be a csoportból. [[1910]]-ben pedig az egész csoport [[Berlin]]be költözött és átalakultak. Maga a híd kifejezés az emberek között hídra utal, egyik célja a francia és német művészet közötti kapcsolat kialakítása.
== Fauve hatás ==
[[Fájl:VanGogh-starry night.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|'' '''Vincent Van Gogh''' : csillagos éj [[1889]]'' ([[olaj]])]]
[[Fájl:Paul Gauguin 125.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|'' Paul Gaugin''' : szimbolista önarckép[[1889]]'' ([[olaj]])]]
36. sor:
* [[Paul Gauguin]]
De van különbség a fauve-okkal: Stilárisan ugyan hasonlóak, de a németek sokkal politikusabbak, nem harmonikus az életfelfogásuk. Náluk az északi szemlélet újraéledéséről van szó. [[Wilhelm Worringer]] Absztrakció és beleérzés c. műve hatott rájuk.
Létezik egy úgynevezett déli művészet, ők az olaszok, nyugodtság és elégedettség jellemzi és van északi művészet, őket a nyugtalanság, atomizáltság, metafizikai megfélemlítettség jellemzi. Az északi művészet minden természeti jelenséget természetfelettivé alakít át. Rejtélyessé és groteszké teszi azt. A világot belülről éli meg. Magányukból és nyavalygásukból a miszticizmus a kiút.
A korai Die Brücke [[Drezda|Drezdában]] volt. Ez a korszakok hasonlít jobban a Fauvesokhoz: a fő téma akt és a természet. Utópikus világszemlélettel rendelkeznek, természetes, ős primitív aktokat jelenítenek meg. Az akt művészi gyorsírássá alakul. Új festői eljárást alakítanak ki: spontán, gyors, híg anyagkezelés, a festéket nem rétegekben hordják fel. Ipari festékeket és anyagokat is használnak, például oldószernek petróleumot.
Emellett a tradíciót is át akarták lépni. Európán kívüli tradíciót akartak bevezetni ([[afrika]]i, [[óceánia]]i művészetet). Felfigyeltek a népművészetre, tanulmányozták a gyerekek művészetét is. Az egész korszakot nagy balsejtelem és felkavarodott érzések jellemzik. Érdekes módon a Die Brücke elitnek tekintette magát, gyűlölték a tömeget, de mégis meg akarták váltani őket. Küldetéstudatuk volt agresszióval keveredve. Ebből az agresszívebb küldetéstudatból fakadt a festői nyelvük. Ösztönös és szubjektív aktokat, tájakat és csendéleteket jelenítenek meg. Kirchner-en kívül a többi figura inkább generál stílust képvisel.
== A csoport tagjai ==
* [[Ernst Ludwig Kirchner]] (1880-1938)
* [[Erich Heckel]] (1883-1970)
54. sor:
* [[Akseli Gallen-Kallela]] (1865-1931)
* [[Otto Mueller]] (1874-1930)
* [[Kees van Dongen]] (1877-1968)
Fő témáik: a táj vagy valamilyen tájban lejátszódó történés (mint a [[természet]]i megjelenés formája), a [[cirkusz]], a [[varietészínház]] belső élete (mint a legintenzívebb élet kifejeződési formája). A természeti vagy az intenzív keresése azonban csak eszköz volt, a cél az, hogy túllépjenek a hagyományos polgári magatartáson, s rátaláljanak az Új emberre, akit az [[expresszionizmus]] olyan [[optimizmus|optimista]] pátosszal idézett meg.
| |||