„Diskurzus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: kk:Дискурс; kozmetikai változtatások |
a kisebb formai javítások |
||
4. sor:
# (a kommunikatív cselekvéssel szemben) a metakommunikáció, mint párbeszéd a magától értetődőnek feltételezett jelentés összefüggésekről.
Szemantikában a diskurzus több mondatból álló nyelvészeti egység, mint amilyen a társalgás, a vita vagy az előadás. Számos jelző kísérheti.
A diskurzuselemzés az egy beszélt nyelvközösséget alkotó emberek által használt nyelv tanulmányozását jelenti. Vizsgálja a nyelv formáját és funkcióját, továbbá beletartozik a beszélt és az írott nyelvi közlés is. Azokat a nyelvi sajátosságokat nevezi meg, amelyek különböző műfajokra jellemzők, továbbá azokra a kulturális és szociális tényezőkre, amelyek abban segítenek nekünk, hogy a különböző szövegtípusokat és beszédet értelmezni és interpretálni tudjuk. A szövegek elemzésébe tartozik a mondatokon áthúzódó témakifejtés és kohézió, míg a beszélt nyelv tanulmányozása ezeken túl koncentrálhat a fordulatokra, a társasági érintkezés nyitó és záró kereteire, és a narratív szerkezetre.
11. sor:
A diskurzuselemzés több tudományágból alakult ki, így a [[szociolingvisztika|szociolingvisztikából]], [[antropológia|antropológiából]], [[szociológia|szociológiából]] és a [[szociálpszichológia|szociálpszichológiából]]. A diskurzuselemzés többféle elméleti megközelítésen nyugszik, és számos elemzési mód/terület létezik, többek között:
* Beszéd-cselekvés elmélet
* Interakciós szociolingvisztika
* A beszéd etnográfiája
* Pragmatika
* Társalgás elemzés
* (Nyelvi) változat elemzés
Bár ezek a megközelítések a használt nyelv más és más szempontját hangsúlyozzák, a közös bennük az, hogy a nyelvet társadalmi interakciónak tekintik.
23. sor:
A társadalomtudományban a diskurzust intézményesült gondolkodási módnak tekintik, olyan szociális határvonalnak, amely megszabja, hogy egy adott témáról mit lehet mondani. A diskurzusok mindenről befolyásolják nézeteinket, más szóval a diskurzus kikerülhetetlen fogalom és jelenség az élet/valóság leírásában. Például két teljesen más diskurzus folytatható a különböző gerilla mozgalmakról: az egyik szabadságharcosoknak, a másik terroristáknak nevezi őket. Vagyis a megválasztott diskurzus adja meg a szókincset, a kifejezéseket, sőt még a stílust is a közléshez.
A diskurzus szorosan összefügg a hatalomról és az államról szóló különböző elméletekkel, főleg azért, mert a diskurzus meghatározása nem más, mint a realitás meghatározásának az eszköze.
A diskurzus társadalmi fogalmát gyakran összekapcsolják [[Michel Foucault]] francia filozófus (1926-1984) nevével.
| |||