„Dobronak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
29. sor:
|hosszúsági fok = 16
|hosszúsági ívperc = 20
|hosszúsági ívmásodperc = 52
|szöveg pozíciója = left
|községtérkép = Karte Dobrovnik si.png
38. sor:
== Fekvése ==
[[Lendva|Lendvától]] 13
== A község (járás) települései ==
44. sor:
== Története ==
Dobronakról az első írásos említés 1322-ből származik. Már 1334-ben temploma volt. Ezt követően az oklevelekben a helység Dobronok, Dobrolnok, Dobrunak alakban bukkan fel. 1389-től [[mezőváros]]ként emlegetik, vagyis a környező falvaknál nagyobb, jelentősebb település volt.
[[1469]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] Dobronakot a Bánffyaknak adta. Az [[1524]]-es adat szerint Dobronakon 59 család élt (31 jobbágy és 28 zsellér) ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban nagyobb volt Alsólendvánál.
[[Szigetvár]] 1566-os, de még inkább Kanizsa ([[Nagykanizsa]]) 1600-as török kézre kerülése után Dobronakot is veszélyeztették a török portyázó csapatok. ▼
▲[[Szigetvár]] 1566-os, de még inkább Kanizsa ([[Nagykanizsa]]) 1600-as török kézre kerülése után Dobronakot is veszélyeztették a török portyázó csapatok.
A [[Bánffy család|Bánffyak]] [[1644]]-es kihalását követően a település egy rövid időre a [[Nádasdy család|Nádasdyak]] birtokába került, majd a [[17. század]] végétől az [[Esterházy család|Esterházyak]] lesznek a földesurak és egyben a plébánia kegyurai. Az egyházközséghez tartozott [[Bödeháza]], [[Gáborjánháza]], [[Jósec]], [[Göntérháza]], [[Kámaháza]], [[Radamos]], [[Szijártóháza]], [[Szombatfa]] és [[Zsitkóc]]. ▼
▲A [[Bánffy család|Bánffyak]] [[1644]]-es kihalását követően a település egy rövid időre a [[Nádasdy család|Nádasdyak]] birtokába került, majd a [[17. század]] végétől az [[Esterházy család|Esterházyak]] lesznek a földesurak és egyben a plébánia kegyurai. Az egyházközséghez tartozott [[Bödeháza]], [[Gáborjánháza]], [[Jósec]], [[Göntérháza]], [[Kámaháza]], [[Radamos]], [[Szijártóháza]], [[Szombatfa]] és [[Zsitkóc]].
A [[18. század]]ból több összeírás is megemlíti a településen működő iparágakat, amelyek közül legjelentősebb a fazekasság volt. Amíg [[1703]]-ban 6 iparos élt Dobronakon, addig 1750-ben már 44 (41 fazekas) tevékenykedett a településen. 1773-ban az összeírt 82 iparosból 72 működött agyagiparosként. [[Mezőváros]]i jogállásából és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan évente két vásárt rendeztek a településen, az egyik az Úr-nap utáni hétfőre esett, a másik július 25-re, azaz [[Szent Jakab]]-napjára. [[1864]]-es adatok alapján Dobronakon 3 vegyeskereskedés működött, valamint 38 fazekas, 3 kovács, 2 asztalos, 1 kádár, 1 mészáros, 1 molnár, 1 szűrszabó és 1 cipész dolgozott. ▼
▲A [[18. század]]ból több összeírás is megemlíti a településen működő iparágakat, amelyek közül legjelentősebb a fazekasság volt. Amíg [[1703]]-ban 6 iparos élt Dobronakon, addig 1750-ben már 44 (41 fazekas) tevékenykedett a településen. 1773-ban az összeírt 82 iparosból 72 működött agyagiparosként. [[Mezőváros]]i jogállásából és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan évente két vásárt rendeztek a településen, az egyik az Úr-nap utáni hétfőre esett, a másik július 25-re, azaz [[Szent Jakab]]-napjára. [[1864]]-es adatok alapján Dobronakon 3 vegyeskereskedés működött, valamint 38 fazekas, 3 kovács, 2 asztalos, 1 kádár, 1 mészáros, 1 molnár, 1 szűrszabó és 1 cipész dolgozott.
[[1848-49-es forradalom és szabadságharc|1848-49]]-ben 20 dobronaki fiatal lett besorozva a magyar honvédségbe. Az [[1867]]-es [[kiegyezés]]t követő közigazgatási átrendezés során Dobronak az alsólendvai járáshoz került. [[1887]]-ben körjegyzőségi székhely lett, Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza, Jósec, Kámaháza, Kebele, Radamos és Zsitkóc települések tartoztak a dobronaki jegyző alá. A dualizmus évtizedei alatt önálló csendőrőrsöt, postai és körorvosi hivatalt kapott, [[1892]]-ben pedig megalapították a tűzoltóegyletet. [[1912]]-ben a településen 3 vegyeskereskedő, 1 vasárubolt, több cipész, asztalos, kerékgyártó és fazekas, valamint egy borbély tevékenykedett. Téglagyára [[1911]]-ben kezdte meg működését. ▼
▲[[1848-49-es forradalom és szabadságharc|1848-49]]-ben 20 dobronaki fiatal lett besorozva a magyar honvédségbe. Az [[1867]]-es [[kiegyezés]]t követő közigazgatási átrendezés során Dobronak az alsólendvai járáshoz került. [[1887]]-ben körjegyzőségi székhely lett, Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza, Jósec, Kámaháza, Kebele, Radamos és Zsitkóc települések tartoztak a dobronaki jegyző alá. A dualizmus évtizedei alatt önálló csendőrőrsöt, postai és körorvosi hivatalt kapott, [[1892]]-ben pedig megalapították a tűzoltóegyletet. [[1912]]-ben a településen 3 vegyeskereskedő, 1 vasárubolt, több cipész, asztalos, kerékgyártó és fazekas, valamint egy borbély tevékenykedett. Téglagyára [[1911]]-ben kezdte meg működését.
[[Fájl:Bukovniško jezero.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Bakónaki-tó]] Dobronak mellett]]
Az [[I. világháború]]ban 27 dobronaki fiatal halt hősi halált. [[trianoni békeszerződés|Trianon]] után a jugoszláv államhoz került Dobronak közigazgatási, egyházi és gazdasági szerepe csökkent, mivel a vonzáskörzetébe tartozó helységek egy része a határ túloldalára került. [[1919]]-ben a területet birtokba vette néhány napra a [[Vendvidéki Köztársaság]] fegyveres ereje.
A viszonylagos túlnépesedés, a világgazdasági válság és a diszkriminatív jugoszláv földreform (mely a település magyar lakosságát kizárta a földosztásból) nagyarányú kivándorlást idéztek elő a két világháború közötti időszakban.
[[1922]]-ben Dobronakon fűrésztelep létesült, 1930-ban a posta [[telefon]]t kapott, a [[nagy gazdasági világválság|gazdasági világválságot]] követően, 1935-ben pedig egy kisebb [[gőzmalom|gőzmalmot]] helyeztek üzembe.
A [[II. világháború]] alatt, 1941 és 1945 áprilisa között Dobronak újra magyar fennhatóság alá került. A falu lakossága sokat szenvedett a háború alatt, 22 fő vesztette életét. A [[Joszip Broz Tito|titói]] [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]] bevezették a termény-, valamint az állat-beszolgáltatást és a jegyrendszert. A kilátástalanság miatt sok fiatal az illegális kivándorlásban keresett menedéket. Később a hazai és a külföldi munkalehetőségek, valamint a mezőgazdaság helyzetének javulása jelentős mértékben növelték az életszínvonalat.
A háború utáni hatvan év építkezései következtében Dobronak új arculatot kapott. Kiépült a [[villanyáram|villany-]], a víz- és a telefonhálózat, 1962-ben átadták az új iskola épületét, 3 lakótömb is épült. Az 1970-es években kaptak a település utcái aszfaltburkolatot, 1983-ban adták át a kultúrotthont, szabályozták a patak medrét. Ezzel szemben a II. világháború után államosított gazdasági kisüzemek sorra zárták be kapuikat. Amíg a [[20. század]] elején, 1910-ben a településen 1478 személyt írtak össze, addig közel száz évvel később, 2002-ben már csak 948 főnyi népesség élt a településen.
72. sor:
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Cerkev Dobrovnik.jpg|bélyegkép|balra|100px|Templom Dobronakon]]
Egy 1334-ben keletkezett összeírás említi először Dobronakon a '''Szent Jakab templomot'''. Az 1669-ből származó canonica visitatio szerint a dobronaki plébániatemplom falazott, boltozott szentéllyel és sekrestyével, hajója gerendázott mennyezetű. A templomban három oltár volt. A fából épült templomtorony külön állt.
Az [[1747]]-ben a plébániatemplom leégett. A ma álló templomépületet a templom és a plébánia kegyura, [[Esterházy Miklós|Esterházy (II) Miklós]] herceg az egyház és a hívők segítségével építette 1794 és 1796 között. Az 1500 férőhelyes új épületnek boltozott mennyezete és ugyanolyan magas tornya volt, mint a tetőzete. Az első világháború kitörése előtt, [[1914]]-ben kezdte el a templombelsőt kifesteni és freskókkal díszíteni [[Pandúr Lajcsi]] [[lendva]]i festőművész. Sajnos az 1980-as évek elején a freskókat átfestették. A [[II. világháború]]t követően, 1963-ban a templom tornyát megemelték, és a templom elnyerte ma is látható formáját.
79. sor:
== Hivatkozások ==
* [http://www.dobrovnik.si/ Dobronak község honlapja]
* [http://www.dobronak.si/index.asp A helyi magyar közösség honlapja]
* [http://www.bukovniskojezero.si/HU/ A Bakónaki-tó honlapja]
{{Muravidék települései}}
88. sor:
[[Kategória:Muravidék települései]]
[[de:Dobrovnik]]▼
[[en:Dobrovnik]]
▲[[de:Dobrovnik]]
[[eo:Dobrovnik]]
[[fr:Dobrovnik]]
| |||