„Győrság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a kisebb formai javítások |
||
20. sor:
'''Győrság''' [[község]] [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron megyében]], a [[Pannonhalmi kistérség]]ben található.
== Fekvése ==
[[Fájl:Gyorsag-Sághalomalja latkep.jpg|200px|balra|bélyegkép|Látkép]]
Győrság [[Győr]]től 17 km-re délkeletre fekvő önálló község. Északon [[Töltéstava]], keleten, délkeleten [[Pázmándfalu]], délen, délnyugaton [[Pannonhalma]], nyugaton, északnyugaton [[Nyúl (település)|Nyúl község]] határolja. Két főút, a [[81-es főút|81-es]] és a [[82-es főút|82-es]] között terül el. A 81-es főútról [[Pér]] községnél, a 82-es főútról Pannonhalmán keresztül közelíthető meg. Győr városból a 8222-es számú mellékúton a legkönnyebben elérhető, mivel a megyeszékhely után ez a legelső település.
== Története ==
Első okleveles említése 1216-ból való Saag néven. A település az Árpád korban több faluból álló településcsoport volt. Egyikben a várnépek, másikban az udvarnokok, a harmadikban és a negyedikben a [[Pannonhalmi Apátság]] népei laktak. A falu határában található Mykud és Lalka vagy Lelka puszta, eredetileg önálló település. 1454-ben Ságon részbirtokos a [[Hédervári család]]. 1521-ben enyingi gróf [[Török Bálint]] elvette az apátság birtokát és jobbágyait protestáns vallásra térítette. 1587-ben Enyingi Török István tiltja gróf [[Cseszneky János]] győri gyalogoskapitányt Újság puszta elfoglalásától. 1613 és 1619 között, s 1671-ben református lelkésze is volt a településnek. Itt teljesített szolgálatot Szecsei János református lelkész, akit gályarabságra ítéltek. 1543-ban Kaszab Hasszán török földesúrnak hódolt a falu, s a lakosság őalatta költözött ki a településről. A főapátság birtokán élők mindvégig megmaradtak katolikusnak. Templomuk egy Árpád-kori kápolna romjain épült 1748-ban.
[[Fájl:Gyorsag kozseghaza.jpg|200px|balra|bélyegkép|A községháza]]
A Török család 1618-ban halt ki, s Török István birtokai nővérére bedeghi Nyáry Pál nejére, Török Krisztinára szállt. Ő később Esterházy Miklóshoz ment férjhez. Így került Ság az Esterházy család grófi ágának tulajdonába. A Pannonhalmi Apátság többször is megpróbálta a birtokot visszaszerezni, de ez soha nem sikerült. Így az 1945-ös földosztásig az Eszterházyak csákvári ága maradt a tulajdonosa. A falut a hódoltság időszakában többször elpusztították. 1664-ben, majd 1690-ben Iványos Miklós próbálkozott újra a jobbágyok megtelepítésével. 1704-ben Rákóczi Ferenc hadai tartózkodtak Győr vármegyében, s az ekkor folyó csatározások miatt pusztult el Ság újra, s eredeti helyén már nem is épült újjá. A pusztult település emlékére az ún. Faluhely emlékeztet. Az 1785-ös népszámláláskor a különböző Ság nevű falurészekben 948 lakost írtak össze 208 házban. 1809-ben a franciák járnak Ságon, s állítólag a jobbágyokkal együtt versenyt pusztítják az uraság birtokát
1818. március 3-án a sági Losontzi-féle szőlők megújítására köt szerződést Esterházy Miklós földesúr. 1891-ben alakult meg a községi tűzoltó egyesület, s 1945-ig Hitelszövetkezet is működött a faluban. A település a Győr előnevet 1908-ban kapta. A községháza 1925-ben épült. Állami iskoláját 1911-ben avatták fel.
A szovjet csapatok 1945. március 27-én vonultak be a faluba. A tanács tagjait 1950. október 22-én választották meg, 31 főt. A végrehajtó bizottság 7 tagból állt. 1972-ben létrehozták Töltéstava székhellyel Töltéstava-Győrság Községi Közös Tanácsot. 1989. december 31-ével lett ismét önálló tanácsú község, s 1990-től saját önkormányzattal rendelkezik.
== Nevezetességei ==
''Műemlékek, emlékművek:''[[Fájl:Gyorsag saghalomalja rk templom.JPG|200px|balra|bélyegkép|Sághalomalja rk. templom]][[Fájl:Gyorsag kopjafa hatterben mill. emlekoszlop.jpg|200px|right|bélyegkép|Emlékpark. A Kopjafa háttérben a millenniumi emlékoszlop]]
* Római katolikus templom (1748.) barokk oltárral, 18. századi festett hársból faragott Mária-
szoborral, az ún. Sági-Madonnával.
* Harangláb és Szecsei János gályarab, mártír, prédikátor kopjafája a Kiáltóhegyen; Franciakő (Napóleon 1809-es hadjárata) a Ság-hegyen.
* Millecentenáriumi Emlékpark a Faluhelyen: I. és II. világháborús emlékművel, 1848-49-es és
1956-os kopjafákkal.
== Forrás ==
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Néma Sándor irásának átdolgozásával.
== Hivatkozások ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.wineroads.eu/varos.php?varos_id=148 Európai borutak portál]
<!--* [ Győrság Önkormányzatának honlapja]
| |||