„Sávszélesség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Lásd még: Ez a link legyen kék, arra a lapra meg meglesz az első hivatkozás.
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor:
A '''sávszélesség''' egy [[frekvencia]]tartomány kiterjedése, amit [[hertz]]ben mérnek.
A sávszélesség alapvető jelentőséggel bír több területen, legfontosabbak ezek közül az [[információelmélet]], a [[rádió]]s [[kommunikáció]], a [[jelfeldolgozás]], és a [[spektroszkópia]]. A sávszélesség felmerül még az adatrátákkal kapcsolatosan, valamilyen közvetítő közeg vagy berendezés vonatkozásában is. A [[Shannon–Hartley-tétel]] szerint egy működő kommunikáció esetén az adatráta egyenesen arányos az átvitel során használt frekvencia-tartomány nagyságával. Ebben az értelemben a sávszélesség az adatrátára vagy kommunikációs rendszerben használt frekvencia-tartományra vonatkozik (vagy mindkettőre).
 
A sávszélesség alkalmazása alapvetően fontos egyes területeken. A rádiókommunikáció esetén például a sávszélesség egymástól elválasztott frekvenciatartomány(oka)t jelöl, amelyek a [[modulált]] [[vivőhullám]]ok számára fenntartottak, míg például az optikában egy különálló [[színképvonal]] szélességét jelenti, vagy egy [[elektromágneses spektrum|színképtartomány]]t.
 
A sávszélességre nincs egyetlen, átfogóan pontos meghatározás, általában lényeges a környezet és a mérési módszer. Például egy bizonyos meghatározás{{forr}} szerint a sávszélesség a frekvenciáknak egy olyan tartománya, amelyekre igaz az, hogy e tartományon kívüli frekvenciákra egy bizonyos függvény értéke nulla. (Ebben az értelemben a matematikai jelentés, mármint egy függvény nullától különböző „hossza”, még valamilyen értelemben kapcsolatba is hozható a „szélesség”-gel.)
 
Más meghatározások nem ennyire pontosak, és nem is utalnak arra a frekvenciára, amelynél egy függvény értéke kicsi{{forr}}. A ''kicsi'' ebben az esetben azt jelenti, hogy kisebb, mint 3 [[dB]], azaz a maximális érték felénél is kisebb, de egy pontosan meghatározott értéknél kisebbet is jelenthet. A meghatározás általában valamilyen szélesség jellegű tulajdonsághoz kapcsolódik, az alkalmazási területtől függő értelemben.
 
34. sor:
== Digitális rendszerek ==
 
A sávszélességnek a digitális kommunikációs rendszerekben két jelentése is van. Technikai értelemben a sávszélesség megfelel a [[baud]]rátának, azaz az időegység alatt átvitt szimbólumok számát jelenti. Használják ugyanakkor a [[csatornakapacitás]] meghatározására, azaz annak a bitekben mért információmennyiségnek a meghatározására, amennyit időegység alatt a rendszer átvinni képes. Ennélfogva egy 66  MHz-es [[digitális]] [[adatbusz]]ra a 32 elkülönített adatvonalával mondhatjuk, hogy a sávszélessége 66  MHz és a kapacitása 2,1 Gbit/s – de nem kell meglepődni azon sem, ha valaki azt mondja a buszra, hogy „2,1 Gbit/s-os a sávszélessége”. Hasonlóan zavaró lehet a kétféle jelentés az analóg [[modem]]ek esetében, ahol minden szimbólum több bit információt hordoz, így a modem képes a 56 kbit/s átviteli sebességre egy olyan [[telefonvonal]]on, amelynek a sávszélessége csak 12  kHz.
 
A [[diszkrét idejű rendszer]]eknél és a [[digitális jelfeldolgozás]]nál a sávszélesség szoros kapcsolatban van a [[mintavételi ráta]] értékével, a [[Nyquist-Shannon mintavételi elv]]nek megfelelően.
40. sor:
Sávszélesség használatos [[közösség]]i értelemben, valaminek a határára, korlátjára vonatkozóan. Ilyen értelemben a kommunikációs költségek sávszélessége, valami más megengedhetelen használata nevezhető [[sávszélességlopás]]nak is.
 
=== Lásd még ===
* [[Shannon–Hartley-elmélet]]
* [[eszközök sávszélessége]]
49. sor:
* [[műsorszóró sáv]]
* [[moduláció]]
 
 
[[Kategória:Jelfeldolgozás]]