„Bunsen-égő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a német wikire mutató hivatkzsáok ki, megpróbáltam kevésbé zavarossá tenni a képelrendezést |
a nincs forrás, kép jav. |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Bunsen burner.jpg|bélyegkép|jobbra|160px|Tűszelepes Bunsen-égő.]]
A '''Bunsen-égő''' a [[Teclu-égő]]vel együtt a leggyakrabban használt laboratóriumi gázégő. Az éghető gáz ([[földgáz]], [[propán-bután]] gáz) bevezetése a tengelyvonalban elhelyezett furaton keresztül történik, amelynek a végén néhány tized mm átmérőjű lyuk ([[fúvóka]]) található. Erre épül rá a jó hővezető fémből – általában rézből – készült keverőcső, amelynek alsó részén, a fúvóka magasságában szemközt két ovális nyílás található a szükséges levegő bevezetéséhez.
11 ⟶ 13 sor:
Fájl:Robert Bunsen portrait.jpg|Robert Wilhelm Bunsen
Fájl:Faraday.jpg|Michael Faraday
Fájl:Bunsen burner flame types .jpg|Bunsen-égő lángtípusai
</gallery>
Adott gázáram esetén a levegő mennyiségének a változtatásával a láng minősége változtatható. A levegőbeömlő zárt állásánál a keverőcsőbe csak gáz jut, nincs előkeveredés, sárgás-vörös színű, ún. [[Dffúzió|diffúzós]] láng alakul ki, amely redukáló – [[Korom|kormozó]] – láng (1). A levegőnyílás nyitásával a gáz-levegő [[elegy]] előkeveredése miatt az [[égés]] tökéletesebbé válik, a láng rövidül, színe világosodik (2). A kb. [[Stöchiometria|sztöchiometriai]] levegő/gáz arány esetén a láng alakja határozottá válik, világoskék színű lesz. Ilyen viszonyok között érhető el a maximális lánghőmérséklet (3). További levegő adagolás hatására a láng erélyesen oxidáló tulajdonságúvá válik (4), sőt a láng leszakadhat a keverőcső végéről, ha túlzottan megnő a gázban szegény keverék áramlási sebessége.
| |||