„Kunszentmárton” változatai közötti eltérés

Természetesen a XVIII. század végén csak néhány bolti helységgel rendelkezett az elöljáróság, ezeket szabályos árverés keretében adta bérbe 4-6 évi időtartamra. A másik kereskedési forma:a vásárokon, piacon való árusítás szélesebb népréteg számára vált hozzáférhetővé, itt nagyobb lehetőség nyílt az alkudozásra, hiszen itt maguk az iparosok kínálták termékeiket. A gyékényen és ponyvás sátrakban kirakott árucikkek széles választéka csalogatta a vevőket. Az iparosok kívánságára a város lehetővé tette, hogy az országos vásárok két napon át tartsanak.

 

A múlt század végén bizonyos közigazgatási átszervezés történt az országban, ebből következett,hogy Kunszentmárton 1895-ben elvesztette városi rangját,s a települést nagyközséggé minősítették vissza.

Ez a sérelmes állapot majdnem egy évszázadig tartott, míg végül az Elnöki Tanács rendelkezése folytán Kunszentmárton [[1986]]. január 1-jei hatállyal ismét a városok kategóriájába került.

Az új élet megindulása a kommunisták aktív közreműködésével történt. Már 1944. október 12-én népgyűlést tartottak és 12 tagú munkástanácsot választottak. 1944. október 9-én megalakult az [[Magyar Kommunista Párt|MKP]] helyi szervezete. 1945. február 8-án alakult meg a a helyi Nemzeti Bizottság és átvette a munkástanács szerepét és feladatkörét. Az MKP javaslatára 1944. december 26-án megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi szervezete és előkészítette a földosztást. A földosztó mozgalom Kunszentmártonban már jóval az FM rendelet előtt megkezdődött. 1945. március 20-áig már 130 családot juttattak földhöz, összesen 271 kh földterületen. Májusban 747 ember kapott földet, 31 birtokot koboztak el, 8 db. 100-200 kh-as birtokot osztottak fel, de meghagytak tartaléknak 3 db. 200 kh feletti birtokot. 224 igénylőnek nem tudtak földet adni. Az 1947-es választások az MKP egyértelmű győzelmét eredményezték. 1948 júniusában az MDP kunszentmártoni szervezetének megalakulásakor mintegy 1000 tagja volt.

Az 1950. október 22-ei választásokat követően hamarosan létrejött a községi és járási tanács, Kunszentmárton járási székhely lett. 1948. október 15-én alakult meg Szolnok megye második termelőszövetkezeti csoportja a "Zalka Máté" 75 kh területen 12 alapító taggal.

A termelőszövetkezeti mozgalom egyik élenjáró települése volt Kunszentmárton, már a kezdet kezdetén jelentős területtel alakult meg két szövetkezet.

A társadalom átalakulásához az iparosok ktsz-be tömörülése is nagymértékben hozzájárult. 1960-ban az állami ipartelepeken 341, a szövetkezeti ipartelepeken 223 fő dolgozik, a magánkisiparosok száma 121. Az ekkor meglévő 10 állami ipari üzemet később, az 1960-as évek végén koncentráltan fejlesztik, s belőlük alakul meg a BVM, a Pannónia Szőrmeipari Vállalat helyi gyára, a Ruházati Ipari Vállalat helyi üzemegysége. Ugyanakkor az államosított téglagyárat is korszerűsítik.