|
[[Fájl:Székely Land.PNG|bélyegkép|jobbra|250px|Királyföld a középkori [[Erdély]] térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.)]]
'''Királyföld''' (latinul ''Fundus Regius'', németül ''Königsboden'', románul ''Pământul Crăiesc'') a [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagy-Küküllő]] és az [[Olt]] közötti történelmi tájegység neve. Néha '''Szászföld''' vagy '''Szászok földje''' néven is említik. Régebben hívták Tulajdonnak és Fiskális földnek is.<ref>{{TrSpec|12|300}}</ref> ▼
▲'''Királyföld''' ( [[latin nyelv|latinul ]] ''Fundus Regius'', [[német nyelv|németül ]] ''Königsboden'', [[román nyelv|románul ]] ''Pământul Crăiesc'') a [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagy-Küküllő]] és az [[Olt]] közötti történelmi tájegység neve. Néha '''Szászföld''' vagy '''Szászok földje''' néven is említik. Régebben hívták Tulajdonnak'''Tulajdon'''nak és '''Fiskális földnekföld'''nek is.<ref>{{TrSpec|12|300}}</ref>
== Fekvése ==
A szász székek területe eredetileg 190 km hosszú, keskeny földsáv volt Dél-Erdélyben[[Erdély]]ben, mely [[Szászváros]]tól a [[Homoród]]-mentéig nyúlt el. E területsáv a későbbiekben észak-déli irányban gyarapodott. A Királyfölddel szomszédos területek: északon [[Kis-Küküllő vármegye|Küküllő vármegye]], [[Fehér vármegye]] és [[Udvarhelyszék]], keleten Udvarhelyszék, [[Miklósvárszék]], [[Sepsiszék]] és [[Felső-Fehér vármegye]], délen a [[Havasalföld]]től elválasztó hegységek, nyugaton [[Hunyad vármegye|Hunyad]], Fehér és Küküllő vármegye.<ref>{{cite book | author = Benkő József | title = i.m. | pages = 321-322}}</ref>
== Történetük ==
Az [[erdélyi szászok]] 12. századi betelepülését követően az [[1224]]-es [[Andreanum]] rendezte jogi helyzetüket és szabta meg autonómiájukat, amelyet 1486-ban [[Mátyás király]] megerősített. Felettes szervük a szebeni ispán lett. Vásártartási jogot és adókedvezményt, sőt [[Nagyszeben]] [[árumegállító jogotjog]]ot is kapott [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]]tól. [[1437]]-ben az erdélyi ''három nemzet'' (magyarok, székelyek, szászok) uniója is kodifikálást nyert, ezt az uniót többször megerősítették (Unio Trium Nationum). A 15. századtól a ''szász universitas'' újabb önrendelkezési eredményeket ért el, így a saját bíráskodás ''(királybíró)'', ill. a szász önkormányzat vezetőjének kijelölése ([[comes Saxonum]]), aki egyben a főszék fővárosa, Nagyszeben polgármestere is volt. A jogilag különálló székek (melyek egymással universitast alkottak) az 1876-os vármegyerendezésig maradtak fenn, ezután [[Brassó vármegye]], [[Szeben vármegye]], [[Nagy-Küküllő vármegye]] ill. [[Beszterce-Naszód vármegye]] részét képezték. Az[[ asszimiláció]] már a 20. század elején beindult, például [[Brassó]] lakossága a román impérium alatt vált német többségűből magyar többségűvé (ma román többségű). Ma, az [[1970-es évek]] erőltetett kivándorlása folytán, a terület [[németek|német]] lakossága minimális.
== A székek ==
[[Fájl:Brukenthalpalais Hermannstadt.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Nagyszeben]]]]
*[[Nagyszeben]] (lat.latinul: ''Cybinium'', nnémetül: ''Hermannstadt'', rrománul: ''Sibiu'') főszék
*[[Segesvár]] (lat: ''Saxoburgum'', n: ''Schäßburg'', r: ''Sighişoara'')
*[[Szászsebes]] (n:Mühlbach, r: Şebeş)
*[[NagysinkSzászsebes]] (n:Großschenk, erdélyi szász:Schoink''Mühlbach'', r:Cincu ''Şebeş'')
*[[SzerdahelyNagysink]] (n:Reußmarkt ''Großschenk'', [[erdélyi szász nyelv|erdélyi szászul]]:Ruzmargt ''Schoink'', r:Miercurea Sibilului''Cincu'')
*[[KőhalomSzerdahely]] (n:Reps ''Reußmarkt'', erdélyi szászszászul:Kozd ''Ruzmargt'', r: Rupea''Miercurea Sibilului'')
*[[ÚjegyházKőhalom]] (n:Leschkirch ''Reps'', erdélyi szászszászul: Leuskyrch''Kozd'', r:Nocrich ''Rupea'')
*[[SzászvárosÚjegyház]] (n:Broos ''Leschkirch'', erdélyi szászszászul: Waras''Leuskyrch'', r: Oraştie''Nocrich'')
*[[Szászváros]] (n: ''Broos'', erdélyi szászul: ''Waras'', r: ''Oraştie'')
későbbi alapítás:
Későbbi alapítású:
*[[Medgyes]] (n:Mediasch, r:Mediaş)
*[[NagyselykMedgyes]] (n:Marktschelken ''Mediasch'', r:Şeica Mare''Mediaş'')
*[[Nagyselyk]] (n: ''Marktschelken'', r: ''Şeica Mare'')
számosSzámos település pedig bár megindult az önállósodás útján, végül nem lett teljesjogúteljes jogú székváros, pl. [[Nagyekemező]] (n: ''Großprobstdorf'', r: ''Târnava'') stb.
== Kultúra ==
Jellegzetes építészeti emlékük az [[Erdély erődtemplomos falvai|erődtemplom]]. Egyedi tájnyelvük a [[luxemburgi nyelv|luxemburgihoz]] áll közel. [[Nagyszeben]] város 2007-ben (két társrendező településsel) [[Európa kulturális fővárosa]].
==Hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
* Antos Árpád: [http://www.hetedhethatar.hu/master.html?http://www.hetedhethatar.hu/irasok/antos20040206.htm Antos Árpád: Barangolások Erdélyben -– Szászföld] -– [[Hetedhéthatár]]
* [http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/59.html#67 Erdély története: A szászok betelepülése]
* [http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/560.html Erdély története: A szászok elhelyezkedése a kiegyezéses rendszerben]
* Draskóczy István: [http://epa.oszk.hu/00900/00979/00017/01draskoczy.htm Draskóczy István: Az erdélyi Szászföld demográfiai helyzete a 16. század elején,] – Erdélyi Múzeum – 61. kötet, 1999. 1-2.füzet]
{{portál|Erdély|-}}
| 