„Kötőjel (magyar helyesírás)” változatai közötti eltérés

:''Megjegyzés: az alábbi eseteknek egy eltérő szempontú felsorolását az {{akh|262}} és {{akh|265|szöveg=265}}. pontja közli. – A zárójeles számok a szabálypontokat jelölik.''

 

Az alárendelő összetételeket általában egybeírjuk, ha nem jelölik a kapcsolat viszonyát, ha jelentésváltozás történt, vagy olykor a hagyomány miatt (l. {{akh|95}}). Kötőjelet használunk azonban az alábbi esetekben:

# '''[[A szótagszámlálás szabálya]] esetén:''' Ha 2-nél több tagú és 6-nál több szótagú ({{akh|138}}, {{akh|139|a|szöveg=139. a)}}). ''Megj.: a ragok és jelek nem számítanak szóelemnek; a képzők, az egynél több szótagos igekötők és az önálló idegen előtagok viszont igen.''

#* ''rőzse-dalok, gyémánt-hitemet, köd-gubában, bogáncs-szívem, kő-iszonyatját, rokon-őrtüzek''

 

# '''Szóismétléseknél, ha tagjai azonosak''' ({{akh|97}})

#* ''alig-alig, ki-ki, más-más, már-már, messze-messze, sok-sok, néha-néha''

#* DE: ''csúszómászók'' [hüllők], ''szántóvetők'' [földművesek] (csak utótagjukon ragozódnak)

 

# '''Több különírt tagból álló személynevek''' ({{akh|164}}, {{akh|217|b|szöveg=217. b)}}) '''és földrajzi nevek után''' ({{akh|265|b|szöveg=265. b)}})

#* ''Széchenyi István-i, Leondardo da Vinci-s, Victor Hugó-i; New York-i, Frankfurt am Main-i, San Franciscó-i''

#* DE: ''ésszerű, mésszerű, viasszerű'' (ha csak két betű találkozik, az [[egyszerűsítő írásmód]] érvényesül)

 

# '''Ha egy idegen szó néma betűre vagy bonyolult betűkapcsolatra végződik''' ({{akh|217|a}}, {{akh|265|d|szöveg=265. d)}}). – Megjegyzés: Ehhez tudni kell, hogy az illető nyelv írásában mely betűk felelnek meg az egyes kiejtett hangoknak, és hogy hagyományosan mit tekintünk betűkapcsolatnak. A magyarban az alábbi betűkapcsolatokat többjegyű idegen betűknek tekintjük, így a toldalékokat közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: ''ae, ee, ii, oo, ou, sch, sh, th'' (l. [[OH.]] 275–276.). (Az ''ae'' nem mindig tartozik ide, például az angol ''reggae'' szónál már kötőjelet használunk.) A ''ch'' közkeletű magyar szavakban is előfordul, így hagyományosan a fentiek közé sorolható.

#* ''Shakespear'''e'''-t, voltair'''e'''-es, joliot-curi'''e'''-s:'' néma hang miatt kötőjel

# '''Számjegyek''' (például sorszámnevek: {{akh|290}}, dátum éve és napja: {{akh|296|szöveg=296.}}), '''írásjelek''' ({{akh|275|szöveg=275.}}) '''esetén''' ({{akh|265|e|szöveg=265. e)}})

#* ''2005-ben, 1-jén, 2.-at, 3-as, 4-féle, 5-en, 6-szor; 10%-os, 6. §-sal, 3°-kal''

 

# '''A [[földrajzi név|földrajzi nevek]] számos típusánál''' (176–178.)

#* ''Szabadság-hegy, Holdvilág-árok; '''Balaton'''-felvidék, '''Duna'''-part; Dél-'''Kína''', Nyugat-'''Dunántúl'''; Nagy-'''New York''', Keleti-'''Sierra Madre'''; Új-Dél-'''Wales''', Dél-kínai-tenger, Sebes-'''Körös'''-dűlő'' (a vastag betűk a tulajdonneveket jelölik, amelyek megőrzik nagy kezdőbetűjüket, amíg nem kerülnek melléknévi alakba)

#* ''Veszp-rém, lajst-rom; Ba-bi-tsé, Ba-lo-ghék; Ljub-lja-na, Bo-lo-gna; vas-út, rend-őr; gép-elem'' és ''gé-pelem; fotog-ráfia'' vagy ''foto-gráfia; kilo-gramm''

 

A földrajzi nevek többségében kötőjel kapcsolja össze a voltaképpeni tulajdonnevet a földrajzi köznévvel, például ''Szabadság-hegy'' – l. fent, a [[#Kötőjel egyéb esetekben|Kötőjel egyéb esetekben]] pont alatt. Bizonyos földrajzi tulajdonnevek azonban önállóan jelölik a földrajzi fogalmat, ezért ha magyarázó jelleggel mégis kitesszük melléjük a földrajzi köznevet, az csak ''kötőjel nélkül'' állhat, például [[Mátra]], [[Tisza]]<!-- itt nem kell sok példa, a linkelt cikkben van mind! --> (l. {{akh|183}}, [[OH.]] 204.).

 

* [[nagykötőjel]]

 

 

[[Kategória:Magyar helyesírás|Kotojel]]