„Frankenstein-komplexus” változatai közötti eltérés

[[Mary Shelley]] [[FrankeinsteinFrankenstein]] című könyve [[1818]]-ban születettjelent meg. A könyv alapgondolata, hogy ha az ember felelőtlenül jár el a tudomány által kapott hatalmával, az ellene fordulhat. A könyvben a főszereplő (Victor FrankeinsteinFrankenstein) halottak testrészeiből létrehoz egy lényt, amely a mű végén végez saját megalkotójával.

Asimov [[robot-történeteiben sorozat]]ában a FrankeinsteinFrankenstein-komplexus meghatározó motívum, ami szinte az összes műben ilyen-olyan módulmódon felbukkan, s csupán a robotok eltűnése (valamikor GKE - Galaktikus kor előtt - első részére tehető) után csillapodik.

A FrankeinsteinFrankenstein-komplexus szó jól leírja azt a jelenséget, amely az [[ipari forradalom]] idején zajlott, mikoramikor is a [[géprombolók]] a gyárakban összezúzták az új munkagépeket, attól félve, hogy e gépek esetleg átvehetik szerepüket, s így ők munkanélkülivé válnak.

Asimov műveiben a jelenség a következőképp nyilvánul meg: Az [[Amerikai Robot és Gépember Rt.]] már a kezdetektől igyekszik [[humanoid]] robotokat gyártani, és olyan szinten hasonlatossá tenni őket az emberekhez, amennyire ez lehetséges. Az emberek azonban ellenségesen fogadják az ember -szerű lények beépülését közéjük, s bár tisztában vannak vele, hogy a [[a robotika háromHárom törvényeTörvénye]] teljes mértékben védelmezimegvédi őket, félelmük és gyanakvásuk megmarad. Az ember alapvetően emberinek értelmezi azt, ami emberinek tűnik. Az arcokat igyekszünkigyekszik felismerni mindenféle alakzatban, például felhőkben, ételekben, fákban stb. Amit pedig emberinek értelmezünkértelmez, egyértelműenazt gondolkodó, és szabad akarattal rendelkező embernek gondoljukgondol, pláne, ha ez a valami még jár és beszél is.

1. Mikor fog ez -– a véleményemszerinte szerint -– érző, gondolkodó lény, aki ráadásul fizikailag és szellemileg is erősebb nálamnála, ellenemellene forduni.? Persze a háromHárom törvényTörvény védelmet nyújt, azonban ki tudja, mikor csúszik be valami hiba? Asimov legtöbb robottörténete meghibásodott robotokról szól, amely hiba legtöbbször abban nyilvánul meg hogy az említett robot túlságosan érző, értelmes lesz ([[A két évszázados ember]], [[Robotálmok]]).

2. Van e joga az embernek "életet"„életet” teremteni.? Hiszen mik ezek a kétlábon járó, beszélő, valamilyen szinten gondolkodó valamidolgok, ha nem élet.élőlények? Az emberiség mindig is írtózottirtózott a gondolattól, hogy önmaga mintegy [[Isten]]t játszva életet teremtsen, s a legtöbb műben az ilyenkor létrehozott teremtmény ocsmány, gonosz, gyilkos szándékú. A robotok azonban semmilyen szinten nem emberek, s ami azt illeti a szószorosszó szoros értelmében nem is életformák, azonbanhanem gépi intelligenciák, amelyek Asimov műveinek végére igencsak magas szintet érnek el, viszont ezt az [[emberiség]] érdekében hasznosítják.