„Korinthosz” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (kisebb formai javítások)
'''Korinthosz''' ([[Görög nyelv|görögül]] Κόρινθος) város [[Görögország]]ban, a [[Peloponnészosz]]i-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), [[Athén]]tól 78 kilométerre. [[Korinthía prefektúra|Korinthía]] [[Görögország prefektúrái|prefektúra]] (νομοί [nomoi]) székhelye. Az [[ókor]]ban egyike volt az erős hellén városállamoknak.
 
A földnyelvtől, amelyen fekszik, nyugatra a Korinthoszi-öböl terül el, keletre pedig a Szaronikosz-öböl.
 
Az óramutató járásának megfelelően a következő települések veszik körül: Lekhaio, Iszthmia, Kekhriesz, Examilia, illetve a korinthoszi ásatások helye. Geofizikai értelemben a Vokha keskeny partmenti síksága, a Korinthoszi-öböl, a [[Korinthoszi-csatorna]], a Szaronikosz-öböl és az Oneia-hegység veszik körül és az Akrokorinthos monolitsziklája, amire az ókori város [[akropolisz]]a épült.
 
== Története ==
Korinthosz már a kőkorszakban is lakott hely volt. A mitológia szerint a települést Héliosz isten fia, egy másik történet szerint Efíra istennő lánya alapította a várost. A [[mükéné]]i uralom alatt dórok kíséreltek meg letelepedni a mai város területén, de az első támadásukkor nem jártak sikerrel, viszont másodszor el tudták foglalni a területet. A [[Trójai háború]]t követően a település [[Agamemnón]] kezére került, sok más poliszzal együtt. A klasszikus görög időkben Korinthosz [[Athén]]nal és [[Thébai|Thébával]] is rivalizált. A város kereskedelme ezekben az időkben volt jelentős, hiszen innen származtak a görög cserépedények nagy része. Ekkor épült meg a város akropoliszán található [[Afrodité]] temploma. Az időszámításunk előtti 7. században a város [[türannisz]]a [[Periandrosz korinthoszi türannosz|Periandrosz]] lett. Uralma alatt Korinthosz számos új kolóniát hozott létre mint a mai [[albánia]]i [[Durrës]] és az [[olaszország]]i [[Siracusa|Syracusae]]. A polisz a [[görög–perzsa háborúk]]ban is szerepet vállalt: a [[szalamiszi csata|szalamiszi csatában]] 40 korinthoszi hajó vett részt, a plataeai ütközetben pedig 5000 korinthoszi [[hoplita]] harcos küzdött. A várost a [[peloponnészoszi háború]]ban [[spárta]]iak szállták meg, majd a háborút követően macedón uralom alá került. Ezután mikor a [[Ókori Róma|rómaiak]] elfoglalták [[Ókori Görögország|Hellászt]], a várost lerombolták, a férfiakat megölték, a nőket és a gyerekeket eladták rabszolgának. Később [[Caius Iulius Caesar|Julius Ceasar]] újjáépítette a várost, ami akhájföld központja lett. A [[Római Birodalom]] széthullása után a város [[Bizánci Birodalom|bizánci]] uralom alá került. 856-ban földrengés rázta meg a várost, melynek során {{szám|45000}} ember vesztette életét.
[[Fájl:Acrocorinto.jpg|bélyegkép|balra|A korinthoszi fellegvár]]
 
A negyedik [[Keresztes háborúk|keresztes hadjárat]] során a 13. században a város az újonnan alapított keresztény állam, az [[Akháj Fejedelemség]] uralma alá került, amely a [[Bizánci Birodalom|Bizánci Birodalmon]] belül működött. Ekkor Korinthosz [[frank]] befolyás alá került. 1458-ban elesett [[Konstantinápoly]], így Korinthosz is hamarosan az Ottomán Birodalom része lett ''Gördes'' néven. 1687-ben a [[Velence (Olaszország)|velenceiek]] felszabadították a várost, ami a [[Velencei Köztársaság]] része lett. 1715-ben a törökök visszaszerezték a várost, majd a [[Görög polgárháború|görög függetlenségi és polgárháború]] során felszabadult. Korinthosz 1833-ban a Görög Királyság fővárosa lett. Később Athént választották helyette. 1858-ban a város teljesen megsemmisült egy földrengésben. Korinthoszt 1928-ban építették újjá, majd 1933-ban is, mert ekkor egy tűzvész pusztította el a várost. Az új Korinthosz 3  km-re arrébb került eredeti helyétől, a Korinthoszi-öböl partjára.
 
== A Korinthoszi-csatorna ==
 
[[Kép:CanaleCorinto.jpg|bélyegkép|A Korinthoszi-csatorna]]
A mai csatornát [[1881]] és [[1893]] között építtette a [[Görögország|görög állam]] a [[Türr István]] és a [[Panama-csatorna]] építéséből is részt vállaló [[Gerster Béla]] tervei alapján. Az építkezést elkezdő francia társaság a csatorna két végének kimélyítése után csődbe jutott. Antonisz Matszasz vezetésével egy görög vállalkozói csoport vette át a munkálatokat, akik végül 10 év alatt fejezték be a építkezést. A csatorna megépítése a kor technikai csúcsteljesítményei közé tartozott.
 
A csatornát nem zárták le zsilipekkel. A két végponton a közúti forgalom úgynevezett merülőhidakon át zajlik, amelyek a csatornán át közlekedő hajók érkezésekor egyszerűen alábuknak.
A Korinthoszi-csatorna már megépítésekor is csak a kor átlagos méretű hajóinak átbocsátására volt alkalmas. Bár kis szélessége és sekély vize nem teszi lehetővé, hogy a mai modern hajók áthaladhassanak rajta, ennek ellenére mégis jelentős forgalmat bonyolít. Évente {{szám|11000}}, főként az idegenforgalomban működő hajó halad át rajta, de a nagy vízmélységet nem igénylő partmenti teherhajó-forgalom jelentős része is itt halad át.
 
== Sport ==
Korinthoszon keresztülhalad a [[Spartathlon]] [[ultramaraton]]i futóverseny útvonala.
 
== Források ==
* http://hu.wikipedia.org/wiki/Korinthoszi-csatorna
* http://www.ittott.com/korinthosz-tortenete.html
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.media.net.gr/korinthos.htm Korinthoszi média]
* [http://corinth.sas.upenn.edu/hist.html Története] {{en}}
* [http://www.world66.com/lib/map/handle?loc=europe|greece|corinth Műholdkép]
{{Commons|Category:Corinth}}
 
131 512

szerkesztés