„Korinthosz” változatai közötti eltérés

'''Korinthosz''' ([[Görög nyelv|görögül]] Κόρινθος) város [[Görögország]]ban, a [[Peloponnészosz]]i-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), [[Athén]]tól 78 kilométerre. [[Korinthía prefektúra|Korinthía]] [[Görögország prefektúrái|prefektúra]] (νομοί [nomoi]) székhelye. Az [[ókor]]ban egyike volt az erős hellén városállamoknak.

 

 

Az óramutató járásának megfelelően a következő települések veszik körül: Lekhaio, Iszthmia, Kekhriesz, Examilia, illetve a korinthoszi ásatások helye. Geofizikai értelemben a Vokha keskeny partmenti síksága, a Korinthoszi-öböl, a [[Korinthoszi-csatorna]], a Szaronikosz-öböl és az Oneia-hegység veszik körül és az Akrokorinthos monolitsziklája, amire az ókori város [[akropolisz]]a épült.

 

Korinthosz már a kőkorszakban is lakott hely volt. A mitológia szerint a települést Héliosz isten fia, egy másik történet szerint Efíra istennő lánya alapította a várost. A [[mükéné]]i uralom alatt dórok kíséreltek meg letelepedni a mai város területén, de az első támadásukkor nem jártak sikerrel, viszont másodszor el tudták foglalni a területet. A [[Trójai háború]]t követően a település [[Agamemnón]] kezére került, sok más poliszzal együtt. A klasszikus görög időkben Korinthosz [[Athén]]nal és [[Thébai|Thébával]] is rivalizált. A város kereskedelme ezekben az időkben volt jelentős, hiszen innen származtak a görög cserépedények nagy része. Ekkor épült meg a város akropoliszán található [[Afrodité]] temploma. Az időszámításunk előtti 7. században a város [[türannisz]]a [[Periandrosz korinthoszi türannosz|Periandrosz]] lett. Uralma alatt Korinthosz számos új kolóniát hozott létre mint a mai [[albánia]]i [[Durrës]] és az [[olaszország]]i [[Siracusa|Syracusae]]. A polisz a [[görög–perzsa háborúk]]ban is szerepet vállalt: a [[szalamiszi csata|szalamiszi csatában]] 40 korinthoszi hajó vett részt, a plataeai ütközetben pedig 5000 korinthoszi [[hoplita]] harcos küzdött. A várost a [[peloponnészoszi háború]]ban [[spárta]]iak szállták meg, majd a háborút követően macedón uralom alá került. Ezután mikor a [[Ókori Róma|rómaiak]] elfoglalták [[Ókori Görögország|Hellászt]], a várost lerombolták, a férfiakat megölték, a nőket és a gyerekeket eladták rabszolgának. Később [[Caius Iulius Caesar|Julius Ceasar]] újjáépítette a várost, ami akhájföld központja lett. A [[Római Birodalom]] széthullása után a város [[Bizánci Birodalom|bizánci]] uralom alá került. 856-ban földrengés rázta meg a várost, melynek során {{szám|45000}} ember vesztette életét.

[[Fájl:Acrocorinto.jpg|bélyegkép|balra|A korinthoszi fellegvár]]

 

 

== A Korinthoszi-csatorna ==

 

[[Kép:CanaleCorinto.jpg|bélyegkép|A Korinthoszi-csatorna]]

 

A csatornát nem zárták le zsilipekkel. A két végponton a közúti forgalom úgynevezett merülőhidakon át zajlik, amelyek a csatornán át közlekedő hajók érkezésekor egyszerűen alábuknak.

A Korinthoszi-csatorna már megépítésekor is csak a kor átlagos méretű hajóinak átbocsátására volt alkalmas. Bár kis szélessége és sekély vize nem teszi lehetővé, hogy a mai modern hajók áthaladhassanak rajta, ennek ellenére mégis jelentős forgalmat bonyolít. Évente {{szám|11000}}, főként az idegenforgalomban működő hajó halad át rajta, de a nagy vízmélységet nem igénylő partmenti teherhajó-forgalom jelentős része is itt halad át.

 

Korinthoszon keresztülhalad a [[Spartathlon]] [[ultramaraton]]i futóverseny útvonala.

 

== Források ==

 

{{Commons|Category:Corinth}}