„Aix-en-Provence” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Főbb nevezetességek: romanika (linkjav.) |
a kisebb formai javítások |
||
28. sor:
A település az első századokban gyorsan fejlődött, néhány évtizedig a [[Gallia Narbonensis]] secundum [[provincia]] székhelye is volt. A [[kereszténység]] térnyerésével az 5. sz.-ban a városban érsekség létesült.
Az antik kort követő "barbár" századokban a várost többször is feldúlták, [[731]]-ben a [[szaracénok]] szinte teljesen elpusztították. A [[Karoling Birodalom]] felosztását kimondó [[verduni szerződést]] (843) követően kezdett kialakulni a [[provanszál]] arisztokrácia és a provanszál nemzeti érzés.
1125-ben megalakult az önálló Provence-i grófság, melynek székhelye kezdetben [[Arles]], majd 1182-től Aix lett. Ekkor kezdődött a grófi palota, a városfalak, a kereskedő negyed kiépülése. A 13. sz.-tól Provence az [[Anjou]]-dinasztia birtoka: Aix az udvari élet és a művészetek központja volt, 1409-ben alapították egyetemét. Fénykorát a 15. sz. második felében [[Anjou René]], a művelt és bőkezű mecénás, a "derék René király" idejében érte el.
49. sor:
Aix-en-Provence-ban jelenleg az egyetem bölcsészettudományi és jogi kara működik, a többi kart 1968-ban Marseille-be helyezték, amikor az egyesített Aix-Marseille-i Egyetemet kialakították.
A város ad otthont Európa egyik legrégebbi mérnökképző főiskolájának (École Nationale Supérieure d'Arts et Métiers).
A mintegy 160 000 kötetes, számos kódexéről és ősnyomtatványáról is híres Méjanes-könyvtárat mára korszerű, [[multimédia|multimédiás]] részleggel is rendelkező irodalmi és kulturális központtá alakították (Cité du Livre).
A képzőművészetnek ezen a vidéken jelentős hagyományai vannak. Főbb múzeumok:
| |||