„Barossháza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Nevezetességei: gótika (linkjav.) |
a kisebb formai javítások |
||
16. sor:
'''Barossháza''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Pružina)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Trencséni kerület]] [[Vágbesztercei járás]]ában. [[Beresztény]] tartozik hozzá. 2001-ben 1907 lakosából 1886 szlovák volt.
== Fekvése ==
Vágbesztercétől 16 km-re délkeletre fekszik a Strázsa-hegységben.
== Nevének eredete ==
A falut [[1899]]-ig Pruzsinának hívták, nagy szülöttéről, Baross Gáborról, a vasminiszterről kapta magyar nevét.
== Története ==
A falu területén a [[Dupna-balang]]ban már az [[újkőkor]]ban éltek emberek, pontosabban a [[lengyeli kultúra]] népessége, de találtak leleteket a [[11. század|11]]-[[12. század]]ból is. A mai települést [[1272]]-ben ''"Prusina"'' néven említik először. [[1330]]-ban ''"Prusinn"'', [[1364]]-ben ''"Pruzina"'' alakban tűnik fel az írott forrásokban. Kezdetben Kasza várának uradalmához tartozott, később a Lieszkovszky és Pruzsinszky családok birtoka volt. [[1598]]-ban 2 malma és 48 háza volt. [[1720]]-ban 37 adózó háztartása volt, közülük 24 zsellér. [[1784]]-ben 270 házában 274 családban 1503 lakos élt. [[1828]]-ban 203 háza volt 1161 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, vesszőfonással foglalkoztak.
Vályi András szerint ''"PRUSZINA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Noszdroviczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Trsztyéhez közel, határjában fája, réttye, legelője nints elég, földgye jó termékenységű, második osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Pruzsina, tót falu, Trencsén vmegyében, Domanishoz délre egy fertályra, erdős hegyek közt: Számlál az irtásokkal együtt 952 kath., 31 zsidó lak. Van egy katholikus paroch. temploma, melly előtt még egy másik kápolna áll, synagógája, rétje felette kevés, de erdeje szép. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
[[1910]]-ben 1498 szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Trencsén vármegye]] [[Illavai járás]]ához tartozott. [[1900]]-ban területe 6962 kh volt.
34. sor:
A kisközség a 20. század elején körjegyzőségi székhely volt. Lakosai földművesek és erdei munkások voltak. 1920 után fűrészüzem és mészégető működött a faluban. 1945 után [[Vágbeszterce]] és [[Pozsony]] üzemei nyújtanak munkaalkalmat. Iskolai könyvtárát 1868-ban szervezték meg.
== Nevezetességei ==
* Szent Zsófia tiszteletére szentelt plébániatemploma [[gótika|gótikus stílus]]ú, melyet [[1759]]-ben átalakítottak. Tornya [[1870]]-ben épült.
* A kegykápolnát [[1877]]-ben építtette Závodnik István pruzsinai plébános a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. Belsejét egy [[15. század]]i szobor díszíti. A kápolna búcsújáróhely.
* Határában szép vízesések és bronzkori leletek találhatók.
== Híres emberek ==
* Itt született [[Baross Gábor]] a "vasminiszter" [[1848]]. [[június 6.|június 6-án]].
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.bucsujaras.hu/barosshaza/ Barossháza búcsújáróhely]
* [http://www.tourist-channel.sk/obce/index.php3?lang=SK&pc=206 Tourist Channel.sk]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=3&obec=2251 Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-464112&pos_y=-1193530&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Pru%9Eina%2C%20Pova%9Esk%E1%20Bystrica Barossháza Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/pruzina/pruzina.html E-obce.sk]
== Források ==
{{források}}
| |||