„Berlini blokád” változatai közötti eltérés

A '''berlini blokád''' [[1948]] júniusa és [[1949]] májusa között sújtotta a nyugati hatalmak által megszállt [[Nyugat-Berlin]] városát. A blokádot a [[Szovjetunió|szovjetek]] azért vezették be, hogy kikényszerítsék akaratuk érvényesítését a nyugati hatalmak szektoraiban, egyszersmind megakadályozzák a nyugati hatalmak által a [[Szovjetunió|szovjetek]] beleegyezése nélkül kibocsátott [[német márka]] forgalomba kerülését a szovjet megszállási zónában. A blokád súlyos ellátási zavarokhoz vezetett [[Nyugat-Berlin]]ben, amelynek megoldására a nyugati szövetségesek [[Berlini légihíd|légihíddal]] kötötték össze a várost a nyugati országrésszel. A berlini blokád volt a [[hidegháború]] szuperhatamainak egyik első nyílt és közvetlen szembekerülése [[Európa|Európában]].

 

[[Fájl:Deutschland Besatzungszonen - 1945 1946.svg|bélyegkép|jobbra|200px|Megszállási övezetek Németországban]]

[[1945]]-ben a [[második világháború]]ban győztes nagyhatalmak a négy megszállási övezetre osztották fel Németországot. A szovjet megszállási zóna szívében fekvő [[Berlin]] városát – az egész ország mintájára – elvileg közösen igazgatták, a négy hatalom mindegyike a város egy-egy szektoráért felelt. Már a háború elején kiütköztek a szovjetek és a nyugati hatalmak város sorsát befolyásoló ellentétei. [[1948]] elején a londoni hathatalmi konferencián a nyugati országok a szovjetek kizárásával úgy határoztak, hogy [[Németország]]ot szövetségi köztársaságként alapítják újra. A nyugatiak döntése elleni tiltakozásul a szovjet követ kivonult a [[Berlin]]t igazgató négyhatalmi tanácsból és [[1948]]. [[március 31]]-től bevezette a szovjet szektoron áthaladó nyugati konvojok ellenőrzését. A nyugatiak a forgalom részleges légi útra terelésével válaszoltak, míg a szovjetek egyre több útra terjesztették ki az ellenőrzést. 1948 tavaszának végére a nyugati hatalmak készen álltak a teljesen elértéktelenedett birodalmi márka új pénzzel való felváltására. A szovjetek mindenképpen el akarták kerülni, hogy az új [[Németország]] döntően nyugati befolyás alá essen, ezért a valutareform elhalasztását kérték.<ref name="20szkronikaja">{{cite book

|id= ISBN 963-477-004-5}}</ref> [[Június 16]]-án a szovjetek kivonultak a berlini szövetséges parancsnokság munkájából is. Június 20-án a nyugati zónában a szovjetek javaslatának figyelmen kívül hagyásával bevezették a [[német márka|német márkát]]. Az új pénz forgalomba került [[Nyugat-Berlin]]ben és félő volt, hogy teret nyer a szovjet megszállási zónában is.

 

A szovjet csapatok nem csak a [[Nyugat-Berlin]]be vezető utakat és vasutakat vágták el, de blokád alá vették a hajózási útvonalakat is. Csak a nyugatiak légifolyosóit hagyták nyitva. A szovjetek a blokád első napjaiban 50%-kal csökkentették a [[Nyugat-Berlin]]be szállított áram mennyiségét, majd a nyugatiak ellenblokádjának életbe lépése után, [[június 25]]-én teljesen megszüntették a városrészbe irányuló szállításokat.<ref name="20szkronikaja"/> [[Nyugat-Berlin]] áramellátását meghatározó részben kívülről fedezték, így a közszolgáltatások rövid időn belül összeomlottak. A blokád nem érintette ugyanakkor a város személyforgalmát. A [[berlin]]iek továbbra is szabadon járhattak át a másik városrészbe, a villamos és az S-Bahn továbbra is szállította az utasokat. A szovjetek különböző kedvezményeket vezettek be a keletnémet valuta elterjesztésére. A nyugat-berliniek a [[NDK-márka|keletnémet márkával]] a hiány legsúlyosabb napjaiban is bevásárolhattak [[Kelet-Berlin]]ben. A szovjetek megkísérelték a nyugati-berliniek átcsábítását is, a lakcímváltoztatásért cserébe élelmiszerjegyeket kínáltak. A [[Szovjetunió]] nyilvánvalóan azt kívánta elérni, hogy a nyugati szövetségesek adják fel [[berlin]]i jelenlétüket és távozzanak a városból.

 

[[Fájl:Germans-airlift-1948.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Berliniek egy repülőgépet figyelnek]]

A nyugati hatalmak számítottak arra, hogy a valutareform kiválthatja a szovjetek ellenállását, de ilyen határozott ellenlépésekre nem készültek. A nyugati hatalmaknak választaniuk kellett a kivonulás vagy a maradás feltételeinek biztosítása között. [[Lucius D. Clay]], [[Németország]] [[USA|amerikai]] megszállási övezetének katonai kormányzója a leghatározottabban a kitartás mellett foglalt állást. Hajlott arra, hogy a szovjet blokádot fegyveres erővel törjék meg, ám [[Harry S. Truman|Truman]] amerikai elnök ezt az újabb [[világháború]] veszélye miatt határozottan elvetette. [[Lucius D. Clay]] ehelyett utasítást adott a városrész ellátásának légi úton történő megoldására. [[1948]]. [[június 25]]-én „ellenblokád” alá vették [[Németország]] szovjet megszállási zónáját, megtiltották oda egyes termékek importját.<ref>{{cite web

| url = http://www.salvator.net/salmat/pw/luft/ende.html

| accessmonthday =

| accessyear =

| year = 1999

| publisher = Salvator Katolische Schule

| language = angol}}</ref>

 

[[1949]] februárjára a légihídon áthaladó áruk mennyisége elérte korábban közúton, hajón és [[vasút]]on érkező áruk mennyiségét, a szovjetek pedig belátták, hogy a blokád nem megfelelő stratégia [[Nyugat-Berlin]] megbénítására. A valutarendszer is stabilizálódott, a szovjetek elérték, hogy a nyugati [[német márka|márka]] a keleti pénzforgalomban egyáltalán ne kapjon szerepet, így nem jelentett többé komoly veszélyt sem az [[infláció]], sem a nyugati pénzpolitika érvényesülése. [[1949]] februárjában az amerikaiak puhatolózni kezdtek a szovjeteknél a blokád megszüntetését illetően. A szovjetek gesztusértékűen visszahívták a blokádpárti [[Vaszilij Danyilovics Szokolovszkij|Szokolovszkij]] marsallt a keleti zóna katonai kormányának éléről, az amerikaiak pedig jelezték, hogy a szovjetek számára fontos kérdésekben készek a tárgyalásra. Hamarosan megbeszélések kezdődtek Jakov Alekszandrovics Malik szovjet és Philip Jessup amerikai diplomaták között a blokád feloldást illetően.

[[1949]]. [[május 2]]-én Malik szovjet és Jessup aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében a szovjetek Nyugat-Berlin blokádját, a nyugati hatalmak pedig a keleti zóna elleni büntetőintézkedéseket oldották fel. A blokád [[1949]]. [[május 12]]-én ért véget.<ref>{{cite web

| url = http://www.trumanlibrary.org/whistlestop/BERLIN_A/BLOCKADE.HTM

| accessdate = 2008-09-17

| accessmonthday =

| accessyear =

| last =

| first =

}}</ref> A megállapodás nem érintette a [[Berlin]]ben kialakult kettős valutarendszert. A szuperhatalmak fenntartották a ''status quo''-t, [[Kelet-Berlin]]ben a [[NDK-márka|keletnémet márka]], [[Nyugat-Berlin]]ben a [[német márka]] maradt az érvényes fizetőeszköz.

 

A blokád a [[hidegháború]] első jelentősebb eseménye volt. A [[németek|németség]] körében a blokád [[kommunista]]ellenes hangulatot teremtett. A nyugati megszálló hatalmak a fenyegető [[Szovjetunió|szovjet]] veszéllyel szemben védelmet nyújtó hatalmakká változtak a közvélemény számára. A légihíd megerősítette a bizalmat a németek és a szövetségesek között. [[Nyugat-Berlin]] elhúzódó blokádja is szerepet játszott abban, hogy az amerikaiak felgyorsították a szovjetellenes katonai blokk létrehozását; a [[NATO]] [[1949]]. [[április 4]]-én jött létre.<br> A blokád során a [[szuperhatalmak]] demonstrálták, hogy a saját területükön mindent megtesznek saját elképzeléseik érvényesüléséért. A konfliktus megegyezéssel és a hatalmak visszakozásával ért véget, ahogy a későbbi [[hidegháború]] több összecsapása is.

 

 

{{források}}

{{Hidegháború}}

 

{{Link FA|fr}}

[[en:Berlin Blockade]]

[[ar:حصار برلين]]