„Bijszk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: war:Biysk |
a kisebb formai javítások |
||
13. sor:
| hosszúsági fok = 85
| hosszúsági ívperc = 10
| weboldal = www.gorod.biysk.ru
}}
21. sor:
== Fekvése ==
Délnyugat-[[Szibéria|Szibériában]], a Bija-folyó partján fekszik, 20
A város távolsága közúton Barnaultól 163
== Történeti áttekintés ==
[[I. Péter cár]] parancsára [[1709]]-ben a két folyó találkozásánál erődöt létesítettek, melyet egy évvel később nomád dzsungár fegyveresek leromboltak. [[1718]]-ban a város mai helyén, a Bija jobb partján építették fel az új erődöt, mely a Kuznyeck és Uszty-Kamenogorszk között húzódó védelmi vonal legfontosabb erőssége lett. Kezdetben a Tobolszki-, később a Kolivanyi-, majd [[1804]]-től a Tomszki kormányzósághoz tartozott. Először [[1782]]-ben lett város, ezt a státust később kétszer is visszavonták, majd újra megkapta, utoljára 1827-ben. Miután a [[19. század]]ban erődjét lebontották, a városban fellendült a kereskedelem, gyárak létesültek. A 19-20. század fordulóján gőzmalma, téglagyára, szövőgyára, bőr-, fa- és fémfeldolgozó üzemei, szeszfőzdéi voltak.
[[1925]]-től a ''Szibériai határterület''hez tartozott, [[1937]]-től az Altaj határterület része. [[1941]]-ben az európai országrészből több nagy gépgyárat telepítettek ide, melyek a háború után az ipar, főként a hadiipar legfontosabb bázisai lettek.
33. sor:
Az ipar legfontosabb ágazatai a hadiipar és az ahhoz is kapcsolódó gépgyártás, műszer- és vegyipar. A [[Szovjetunió]] felbomlása után az állami megrendelések elmaradása súlyosan érintette a gazdaságot, főként a hadiipar vállalatait. Ezeket később többé-kevésbé sikerült békésebb termékek gyártására átállítani (ez az ún. ''konverzió''), illetve kisebb, könnyen alkalmazkodó vállalatokká átalakítani.
Az ''Altaj'' vállalatcsoport stratégiai fontosságú rakéták, rakétahajtóművek, szilárd hajtóanyagok, robbanó- és más különleges anyagok, kutatásigényes technológiák fejlesztésével foglalkozik. Elődjét mint tudományos kutató intézetet hívták életre [[1958]]-ban, mely fokozatosan a város meghatározó „tudományos és termelő egyesülése” lett. Többek között itt fejlesztették ki az ún. SS-rakéták egyes típusait is. A vállalatcsoport titkos kísérleti telepén történt [[2007]] márciusában az a robbanás, amely halálos áldozatot is követelt. A konverzió eredményeként számos kisebb vállalattá szervezték át, holding formájában működik.
Részben a hadiiparhoz is kötődő további fontos iparvállalatok:
* Szibpribormas: műszer- és gépgyártás
* Polieksz: (korábbi nevén: Bijszki Vegyikombinát) a konverzó után különféle cellulózt, zománc- és festékárut, vadásztöltényeket állít elő
* Az ún. oleum- (kénsav-) gyár
* Szpecavtomatika: tűz-, robbanás- és elektromos biztonsági berendezések fejlesztése, gyártása.
* Altajvitamin: a régió legnagyobb és az ország egyik vezető gyógyszergyára; többek között helyi növényi alapanyagból (pl. [[homoktövis]], [[vörös áfonya]]) készít korszerű vitaminkészítményeket
A város 2005-ben a központi kormánytól ún. ''tudományváros'' státust kapott (az országban tizedikként).
=== Közlekedés ===
A [[Transzszibériai vasút]]tól Bijszkig leágazó szárnyvonalat [[1915]]-ben nyitották meg, de a személykocsikból álló első szerelvény csak [[1928]]-ban indult el. A városnak folyami kikötője és kisebb gépek fogadására alkalmas repülőtere ([[ICAO]]: '''UNBI''') van. Novoszibirszkkel országos jelentőségű autóút, az ún. csujai főút (M-52) köti össze, mely az Altaj hegyein át a várostól 617
=== Kultúra, felsőoktatás ===
[[Fájl:Biysk - Sovetskaya Street.JPG|bélyegkép|260px|Bijszk, Szovjet utca. Jobbra a színházépület részlete]]
Bijszk [[1939]]-ben alapított tanárképző főiskoláját [[2000]]-ben egyetemi rangra emelték, jelenleg 12 tanszékkel működik. Műszaki főiskolája Barnaul állami műszaki egyetemének fiókintézményeként jött létre [[1959]]-ben, hat tanszéke van.
Állandó színháza [[1943]]-ban alakult, a város egyik legszebb épületében, melyet 1914-1916 között emeltek. Helytörténeti múzeumát [[1920]]-ban, központi könyvtárát [[1900]]-ban alapították. A könyvtár és az egyetem egyaránt [[Vaszilij Makarovics Suksin|Vaszilij Suksin]] (1929-1974) író, színész, filmrendező nevét viseli, aki a Bijszk melletti Szrosztki falu szülötte volt.
A városnak történelme során három Mennybemenetel-temploma volt. Az első fából készült [[1774]]-ben. 25 évvel később szentelték fel az újabb templomot, a bijszki erőd első kőből (téglából) emelt épületét. [[1903]]-ra megépült a ma is álló '''Mennybemenetel-katedrális''' ''(Успенский собор),'' a régi felújítását pedig egyre halogatták, a szovjet időszakban, 1928-ban lebontották.
== Források ==
* [http://www.gorod.biysk.ru/ A városi önkormányzat hivatalos honlapja]
* [http://www.biysk.secna.ru Bijszk az Altaji Műszaki Egyetem portálján]
* [http://altairegion22.ru/rus/territory/cities/biysk/ Bijszk az Altaj határterület portálján]
* [http://www.bigpi.biysk.ru/ A Pedagógiai Egyetem portálja (10 tanszék)]
* [http://www.bis.biysk.ru/ Várostérkép a bijszki Információs Szolgálat honlapján]
* [http://www.haditechnika.hu/ARCHIVUM/198803/..%5C198802%5C880206.htm Az SS-rakéták kifejlesztéséről Bijszkben]
[[Kategória:Oroszország települései]]
| |||