„Bucsa (Magyarország)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
16. sor:
'''Bucsa''' [[község]] [[Békés megye]] [[Szeghalomi kistérség]]ében.
== Fekvése ==
'''Bucsa''' Község [[Békés megye]] legészakibb részén található település [[Füzesgyarmat]] és [[Karcag]] között, a három megye [[Békés megye|Békés]], [[Hajdú-Bihar megye]] és [[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] találkozásánál . A települést átszelő 4206. számú közút jelenti a kapcsolatot az országos úthálózathoz, mely a falutól 13
== Története ==
'''Bucsa''' és környéke már az [[újkőkor]] idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a [[rézkor]], [[bronzkor]] és [[vaskor]] népeinek is.
A település első írásos említése [[1321]]-ből származik, amikor a [[Barsa nemzetség]] osztozásakor apa, fia és családja kapja.
Bucsa a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó '''Nadányiak''' birtoka volt.
A környék akkoriban a [[Tisza]] és a [[Körösök]] , [[Berettyó]] által elárasztott "valóságos vadvízország" volt, lakói többször a nádasba bújtak a [[törökök]] elől.
[[1412]]-ben '''Békés megye''' rendjei bizonyították, hogy Apajvára, Keszegestó és Szőle-sziget Bucsához tartoznak.
[[1586]]-ban [[Dévaványa|Ványával]] és [[Ecsegfalva|Ecseg]]gel egyidőben porig égették a törökök, lakói a Felvidékre menekültek.
A [[XVIII. század]]-ban elnéptelenedett, pusztává vált Bucsa is.
A harcok miatt elnéptelenedő falu a [[XIX. század]]-ban települt újra.
'''A mai Bucsa''' alapjai a [[XIX. század]] második felében kezdenek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsa-Újülés, lakói többnyire agrárproletárok. A bucsai parasztok a nagybirtok miatt soha sem szerezhettek földet maguknak a település határában, sokszor munkát sem, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon.
[[1894]]-ig '''Schwarcz Ferencnek''' volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett.
[[1895]]-ben báró '''Springer''' osztrák főúr vásárolta meg a birtokot, akinek halála után leányára '''Feuld Jenő''' francia bankár feleségére szállott a hatalmas vagyon.
Bucsa község közigazgatásilag [[1941]]-ig [[Füzesgyarmat]]-hoz tartozott.
[[1941]]-ben alakult önálló képviselő-testülete és jegyzősége és azóta használja újra a régi keletű '''Bucsa''' nevet.
A [[II. világháború]] a bucsai lakosok közül is sok áldozatot szedett.
'''A jelenkori falutörténet''' legnehezebb időszakát jelenti az [[1993]]-tól kezdődő időszak amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okoz, az Önkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kell tennie , hogy megőrizze intézményei működő képességét.
A községbe látogatókat szép rendezett falukép fogadja .
55. sor:
[[2001]]-ben a település lakosságának közel 100%-a [[Magyarok|magyar]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/04/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
== Nevezetességei ==
A falu idegenforgalmi vonzerejét a környéke adja. A [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágy]]-[[Berettyó]] madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászat, a horgászat lehetősége olyan turisztikai kínálatot jelenthet, amely idevonzza a falusi vendéglátást kedvelőket. A háborítatlan természet alkalmat kínál a közeli [[Körös-Maros Nemzeti Park]]-ban való kirándulásra. Itt újra felfedezhetjük az egykor itt őshonos háziállatokat, mint például a [[szürke marha|szürke marhát]], e mellett [[Európa]] legnagyobb testű madarát a [[túzok]]ot ''(Dévaványai Túzokrezervátum)'' is.
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.bucsa.hu Bucsa Község honlapja]
* [http://www.vendegvaro.hu/Bucsa Bucsa a Vendégvárón]
| |||