„Féltorony” változatai közötti eltérés

'''Féltorony''' ([[német nyelv|németül]] ''Halbturn'') [[község]] [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Nezsideri járás]]ban. [[Nezsider]]től 14 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.

 

Nevét félbehagyott tornyú templomáról, de lehet, hogy öreg kastélyának ledőlt tornyáról kapta.

 

[[1466]]-ban említik, majd [[1487]]-ben ''"Felthoron"'', [[1493]]-ban pedig ''"Holbenthurm"'' néven szerepel. Egyes vélemények (Györffy) szerint eredeti neve ''Tördemic'' volt ez pedig szláv személynévből származott. Egykor Óvár várának birtoka. Régi temploma [[1500]]-ban már állt. A falut [[1529]]-ben és [[1683]]-ban a török pusztította el. A [[16. század]]ban lakói protestánsok lettek, katolikus egyházát csak [[1768]]-ban alapították újra. [[1711]]-ben gróf Anton Harrach vadászkastélyt épített ide, mely [[Mária Terézia]] uralkodása alatt a császári család nyári rezidenciája lett. [[III. Károly magyar király|III. Károly király]] kedvelt mulatóhelye volt, itt betegedett meg halálosan [[1740]]-ben. Mária Terézia később kedvenc lányának [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina]] főhercegnőnek és férjének [[Albert Kázmér szász–tescheni herceg]]nek adta, aki a kastélyban helyezte el az [[Albertina]] múzeum grafikai gyűjteményét. 1960-ban tulajdonosai szőlészettel és borászattal kezdtek foglalkozni. Ma a kastély kulturális központ.

 

 

Fényes Elek szerint ''" Féltorony, Halbthurn, Hemipirgum, csinos német falu, Mosony vmegyében, egy felemelkedett kies dombon, fáczányos kertekkel körülvéve, két rövid órányira a Fertő tavától, 1260 kath. 2 ágostai lakossal. Kath. paroch. szentegyház. Diszére szolgál az urasági várkastély, mellyet főkép III. Károly mindennemü épületekkel, s gyönyörü kertekkel felékesitett, s maga is gyakran itt mulatozott, miglen magát ugyancsak itt vadászaton meghültvén 1740 october 12-kén halálosan megbetegedett. A Fertőre való kilátás a várkastélyból felette regényes. Erdeje ékessége az egész környéknek. Szőlőhegye 1067 kapás. Legelője olly tágas, hogy az uraság több ezerekre menő birkanyájain kivül, a lakosok is sok marhát tartanak. 99 harmadrendü telek után 55 telkes gazda bir 1551 második, 1443 hold harmadik, 284 hold negyedik osztálybeli szántóföldet, és 212 embervágó rétet. F. u. Károly főherczeg örök., s a helységhez tartoznak még Farkaskut, és Wittmanshof puszták is."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

[[1910]]-ben 2460, többségben [[németek|német]] lakosa volt, jelentős [[magyarok|magyar]] kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Moson vármegye]] [[Nezsideri járás]]ához tartozott.

 

 

 

Mária Terézia a Habsburg-Lotharingiai család magánrezidenciájává tette. [[1949]]-ben leégett, csak a középső terem maradt sértetlen, melyet helyreállítottak.

* '''Mennyezetfreskóját''' [[Franz Anton Maulbertsch|Maulbertsch]] festette [[1765]]-ben. Ma Paul Waldbott-Bassenheim bárónak a császári család egyik leszármazottjának magánbirtoka. A kastély a nyilvánosság előtt is nyitva áll, kiállításokat, koncerteket tartanak benne, egy része pedig múzeumként szolgál. A volt gazdasági udvarból nyíló barátok pincéje vendéglátóhelyként működik. Ugyanitt panzió is található.

 

* '''Szent József templom''' (r. kat.) [[1714]]-ben épült barokk stílusban, a kastélyparkot szegélyezi.

 

Itt született [[1887]]. [[december 9.|december 9-én]] [[Grősz József]] kalocsai érsek.

 

|[[Fájl:HALBTURN 7149 KT.jpg|thumb|200px|thumb|Kastélyhomlokzat a parkból]]

|[[Fájl:HALBTURN 7156 KT.jpg|thumb|200px|thumb|Párkányrészlet]]

|-

|[[Fájl:HALBTURN 7158 KT.jpg|thumb|200px|thumb|Halbturn: Volt gazdasági udvar]]

|[[Fájl:HALBTURN 7204 KT.jpg|thumb|200px|thumb|Halbturn: parkrészlet]]

|}

 

 

* '''Szerk.: Művészlexikon''' (3. k. p.&nbsp;434.) – Bp. Corvina K. 1995. – ISBN 963 13 3967 X

* '''Garas Klára''': Maulbertsch Bp. 1960.

* Encyclopaedia Britannica Hungarica CD. vers. 2005.

 

 

 

<references/>

{{Nezsideri járás}}

 

 

[[en:Halbturn]]