„Gatcsina” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: sv:Gattjina |
a kisebb formai javítások |
||
8. sor:
év=1990|}}
'''Gatcsina''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Гатчина''; neve [[1923]]-tól [[1929]]-ig ''Trock'', 1929-től [[1944]]-ig ''Krasznogvargyejszk'') város [[Oroszország]] európai részén, [[Szentpétervár]] vonzáskörzetében.
Területe 29 km² , lakossága 89 100 fő (2007), a [[Leningrádi terület]] legnagyobb lélekszámú városa.
Ismert tudományos kutató központja a Szentpétervári Magfizikai Intézet, a hozzá tartozó ciklotronnal. A lakosság jelentékeny része a közeli nagyváros munkahelyein dolgozik, illetve oktatási intézményeiben tanul. Az ingázók helyzetét az ún. ''elektricska'', helyközi vasút teszi viszonylag könnyebbé. Gatcsina nevét palotája és parkja, az egykori cári rezidencia tette híressé, mely a város történetében is meghatározó volt.
A városközpontot és az épületegyüttest Szentpétervár és környéke más műemlékeivel együtt [[1990]]-ben felvették az [[UNESCO]] [[Világörökség]] listájára.
{{
== Fekvése ==
23. sor:
== Története ==
[[Fájl:Gatchina - Orlov palace.jpg|thumb|280px|A gatcsinai park egy 18. századi festményen]]
A város őse, Hotcsino falu neve írásban először egy [[1499]]-ben keletkezett [[novgorod]]i feljegyzésben fordul elő. A vidék feletti fennhatóságért Oroszország és [[Svédország]] többször folytatott háborút. A sztolbovói béke ([[1617]]) értelmében Svédország kapta meg a területet, a [[18. század]] elején azonban az ''északi háború''ból győztesen kikerült Oroszország szerezte meg.
A kis települést és környékét [[1765]]-ben [[II. Katalin orosz cárnő]] kegyencének, az őt hatalomra segítő G. G. Orlov grófnak adományozta, aki fényűző palotát építtetett. Orlov halála után a palotát és a birtokot a cárnő az örököstől visszavásárolta és fiának, a későbbi [[I. Pál orosz cár|I. Pál cárnak]] ajándékozta. Gatcsina [[1796]]-ban városi rangot kapott. I. Pál halála után az özvegy [[Mária Fjodorovna orosz cárné (1759–1828)|Marija Fjodorovnáé]], később a cárok birtoka lett.
[[1853]]-ban kiépült a vasút, [[1910]]-ben katonai repülőtér létesült, és itt alakult meg az ország első pilótaképző iskolája. A [[II. világháború]] idején a várost megszállták a német csapatok, a palota kincseinek, műtárgyainak többsége eltűnt, épületei kiégtek; a háború után egy részüket a hadsereg használta. A palota elsőként helyreállított néhány termét mint múzeumot csak [[1985]]-ben nyitották meg a közönség előtt, de a teljes helyreállítás még a 21. század első éveiben sem fejeződött be.
34. sor:
=== A palota és parkja ===
[[Fájl:Gay1877.jpg|thumb|280px|A palotabelső részlete egy 1877-ben készült festményen]]
A tóparti alacsony dombon emelkedő gatcsinai palota [[Antonio Rinaldi]] tervei alapján épült [[1766]]-[[1781]] között, ekkor alakították ki a körülötte elterülő parkot is. Orlov gróf (később herceg) halála után az új tulajdonos, I. Pál 1796-ban a palotát [[Vincenzo Brenna]] tervei szerint átépíttette. Az épületegyüttes zárt, erődre emlékeztető formája ekkor alakult ki; vizes árkot és több felvonóhidat is létesítettek, ezeket később megszüntették. Ismeretes, hogy rezidenciájában a leendő cár harci gyakorlatokat, hadijátékokat, egész kis ütközeteket rendeztetett, sőt a tavon kisebb flottát is tartott, ezt szolgálta az erre a célra épített ''Admiralitás'' épülete. A [[19. század]] közepén újabb jelentős átépítés során nyerte el a palota mai formáját.
A központi épületet kétoldalt szimmetrikusan elhelyezett, négyzetes alaprajzú épületszárny egészíti ki, ezek együtt nagy üres teret zárnak közre. Az épületegyüttest két kiemelkedő, négyszög alaprajzú bástyatorony uralja. A szigetekkel tarkított tó partján elterülő parkban külön madárház, botanikuskert, vadaspark épült. A pavilonok, oszlopcsarnokok közül néhány ma is őrzi az Orlov-grófok emlékét; ilyen a ''Sas-pavilon'' (az orosz ''orjol'' szó jelentése: "sas") és a ''Cseszmei obeliszk''. (Az [[Égei-tenger]]en, a Cseszmei-öbölben [[1770]]-ben lezajlott győztes tengeri csatát a másik Orlov-fivér, Alekszej Grigorjevics Orlov gróf vezényelte.)
48. sor:
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]
[[Kategória:Oroszország települései]]
[[Kategória:Oroszország világörökségi helyszínei]]
| |||